Az igazság vagy az igazságom ?

Amikor valaki fél az igazságtól, rendszerint zavarja, ha valaki könnyedén beszél róla és ha van elég marsi merészség benne, akkor neki is feszül a témának ,-a témát fejtegető személynek is egyúttal-, feltéve a kérdést, miszerint honnan lehetne tudni mi az igazság, vagy pedig egyenesen lehurrogja a lelkesen és nyugodtan igazságról beszélőt azzal, hogy nincs egy igazság, mindenkinek igaza van a maga módján , senki emberfia nem lehet az igazság birtokában.

Ha a merészség irányít, az illetőnek türelmetlen a magatartása, csak a falat építené fel még jobban, hogy még inkább fenntarthassa saját félelmét, hogy márpedig igazságot csak valami rajta és ezért minden emberen kívűl levő erő láthat. Tévút. Ez a kétség útja. A kétség útja az, amikor magamat és Önvalómat egymáshoz képest idegennek fogom fel , magam olyannyira kiszolgáltatva érzékelem ennek a rajtam kívűli erőnek, mintha nem ugyanazon valóság lennénk.

Szóval felmerül a kérdés arról, hogy van-e igazság, amibe meg lehetne kapaszkodni a nyomorúság, félelem , betegség és egyéb démoni erők elhatalmasodása esetén. Nincs ember, aki ép tudattal ne kersné a kapaszkodókat, hiszen a démoni erők nyomulása alól senki se kivétel.
Valahonnan tudja sok ember , hogy van igazság. Keressük is állandóan. Van , aki gondviselésnek hívja. Baj szokott lenni, amikor hamar elveti az ember a kapaszkodót, ha azt érzékeli, hogy az általa elképzelt gondviselés nem úgy visel róla gondot, ahogy ő szeretné , saját logikája szerint. Van olyan, hogy nehéz elviselni a gondviselést úgy, mint megfosztót. A hűlyeségünktől való megfosztást. Mert a hűlyeség , alacsony rezgésfokon jólesik az embernek. Mint a lábvíz. Inkább a Halak karmánál merül fel ez , az Önvalóban való mélységes csalódás. Még a gyűlőlet is megszületik belőle, hiszen nem fénnyel teli értelemmel történik az elképzelés a gondoskodásról.

Az igazság nem emberi agy szüleménye, nem az ego tetszés szerinti megállapítása. Az igazságot az ego, a személyes elme segítségével , ész-re lehet venni és bele lehet kapaszkodni. Mert az igazság időn túli , örökérvényű. Nem lehet érdekekre felhasználni, mert nincs rajta semmi profit. Magyarul nyerészkedés.

Mindenkinek ugyanúgy rendelkezésére áll és akárhányszor elő veheti, észre veheti, bele kapaszkodhat. Nem kopik el, nem fogy el. Mindig érvényes és mindig elég erős ahhoz, hogy ahhoz igazodva jól gondoskodjon az ember magáról.

Az igazság mindig elég erős ahhoz, hogy boldogsággal teljen el az ember és ebből kifolyólag olyan intenzitással égjen benne az élet tüze, hogy egészsége ne romoljon el.
Az igazság felmutatása metafizikai szemlélet talaján végezhető el. Tehát a metafizika felől közelíthető meg.

Itt ki kell fejeznem abbéli szomorúságom, hogy még a metafizikai szemlélet terjesztői is elzárják az információ-csapot, arra hivatkozva , hogy az előadások nem tanítási célzattal születnek. Miért nem látják vajon, hogy aki tanulni akar ebből, az úgyse fogja érteni, a többiek pdig, akik beavatottak, azoknak éltető szellemi táplálék?

Valószínűleg kevélységi karmájuk hálójába szorultak.

Nem baj, a lényeg az, hogy az egyetemes igazságok onnan ismerhetőek fel, -szemben az ésszerű igazságokkal-, hogy a valóságban és személyesen se lehet megcáfolni.
Pl: "Aki ad, mélyebben van kötve, mint aki kap". Első hallásra alig érthető a szűklátókörűség és a felelőtlenség ( negatív Jupiter és zavaros Szaturnusz ) esetén. Ilyenkor jól jön egy beavatás, mely során kifejtésre kerül a megfogalmazott üzenet, amit hordoz.

Az Evangéliumokat kellő értelemmel figyelve, nem csak futólag és felületesen értve , kibontakozik a sok-sok kapaszkodó, melyhez igazodva a boldogság állapotába lehet kerülni.
Sajnos van elég olyan felfogás, miszerint jónak kell lenni, mert majd a halál után valamiféle jutalomban lehet részesülni. Kényelmes karmikus hajlammal születettek , pl Bika, Nyilas vagy Halak karmások ezt valami cukorkának nézik, amit megkapnak , ha megeszik az ebédet. A Bak karma és a Vizöntő karma abban tévelyeg, hogy majd a következő életben lesz a szabadulás.

Az a megfelelő hozzáállás, amikor vallásosság és vallás-ellenesség helyett, a maga jelentésében alakul ki a felfogás arról, mikor és hogyan alakítható ki, teremthető meg az az alapállás (élet-és létszemlélet), amelyet megteremtve a boldogság állapotába lehet kerülni.
Útikönyvnek ott a személyes sorsképlet és az örökérvényű igazságok. Ezek mentén haladva , most itt, földi élet során is a mennyek országában lehet élni.

Érdekes megfigyelni és időt szentelni a 8 boldogságban leírt útmutatásra.
"1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10)."

Mikor , gyerekként templomba hordoztak és minden vasárnap prédikációt hallgattam, sose értettem , mit akarnak kifejezni. Csak egyre több lett a kérdés. Mint már írtam, nem minden szentírás-értelmező (pap) tudja átadni az információt. Csak olyan szép langyos mese marad az egész, vagy pedig egy felelőtlen életvitel, mert folyton azt hírdetik,helyettünk van aki elvégezze a megváltást. Hűlyeségek ezek.

Éber érzékkel azonban, nagyon is világos, hogy most ,attól a pillanattól, amint rendesen felfogta az ember az üzenetet, alkalmazni tudja az életében és a csoda az lesz, hogy elkezd látni. Amint világosan lát, boldogság tőlti el, mert felszabadul a hamis elképzelések alól.