RONGÁLT TÁPLÁLÉK

Most sikerült ezt pontosan megfogalmazni számomra: a paradicsomban a nem rongált szellem van jelen, a paradicsomszószban a rongált szellem van jelen.
Vagyis ezért kell az embernek nyersen táplálkoznia , mert az eredeti állapotukban levő táplálékok hordozzák az élő szellemi információt.
Az ember elsődlegesen mentálisan eteti magát rongált információval mint a részigazságok, ideológiák, fantazmagóriák, tehát belülről kifelé rongálja az éltető szellemét, saját gyökerét. Erre ráadásként kívűlről befelé is , a táplálék útján is ezt teszi: rongálja a szellemét.
Tulajdonképpen az elsőnek a következménye a második. Vagyis ha mentalitásom rongált, akkor nem is táplálkozhatok, csakis ennek megfelelően. Mert nem jut eszembe más. Honnan juthat más eszembe? Onnan , abból a rongált mentalitásból?

Helyre tehetem mentalitásom két módszerrel. Ha elkezdem magam átnevelni mentálisan. Lebontom a sok fölösleges és hibás szemetet, hogy megmaradjon az igazi szellemiség, nem etetem magam továbbra is részigazságokkal, ideológiákkal, fantazmagóriákkal, s akkor tudni fogom , miért nem jó az agyonfőzőtt, sütőtt táplálék, miért a kevés és a nyers a jó.
És elkezdhetem kívűlről is rávenni magam, hogy mondjak le arról, ami rongált szellemiséget hordoz.
Ez a második azért nehezebb, mert mivel még nem tisztult le eléggé a szellem, a mentalitás, nagyobb ereje van a kísértésnek a rongálásra.

A tartás a nehéz. A megszerzett mentalitás, a tiszta szellemi magatartás fenntartása. Paradox módon azonban, éppen a nyers táplálék segítségével tartható fent.


A húsról azt lehetne elmondani, hogy nem lehet táplálék az, amit emiatt le kell gyilkolni. Ugyanis az ilyen táplálék nem válik el a gyökerétől, nem termény, mint a gyümőlcs és a zöldség, hanem erőszakosan az életétől megfosztott teremtmény. Már van tudata és ha lehet így mondani szabad akarata. De mivel nem rendelkezik olyan fejlett tudattal, mint az ember , hogy dönteni tudjon afelől, hogy Ő most lemond az életéről, ezért erőszakossági tettnek számít ennek a megtörténte.

Tehát, miféle szellemerkölcsi magatartás az, ahol igazságtalan és erőszakos helyzet jön létre és miféle tiszta információt hordoz egy olyan testrész, amit egy tudat tartott össze? Halálélménye , ha csak egy icipici ideig is, de az állatnak is van, amikor leölik. Hiszen nem helyes, azt hinni, hogy az állatot nem ugyanaz a szellemi gyökér tartja életben , mint az embert.
Az állatnál nem tudatosodik az erőszak, csak az életösztönből származó halálélmény marad információs "lenyomatként" a húsában. Ezt az információt a vadállat fel tudja dolgozni, mivel nála , az ő "értelmezhetőségi "nivóján, a táplálkozáshoz leölt állat húsa nem erőszaknak, hanem természetes életfenntartásnak számít. Az Ő tőrvénye tehát nem tartalmazza a Ne ölj figyelmeztetést. Neki az a dolga, neki ez a tápláléka. Nem az állat dolga, hogy realizálja magában az istentudatot, mert hierarchikusan nem azon a nívón helyezkedik el. Ő a természet része. Az ember felfogja a természetet, tehát afölött áll., hierarchikusan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy erőszakoskodhatik vele. Sőt, azt jelenti, hogy őrzi és gondozza annak tisztaságát.
Az igazi szellemiekre beállított ember tudja, hogy nincs szüksége húsra az élete fennmaradásáért.
Aki igazán őszinte magához, milyen lelkiismerettel eszi meg a leölt állat húsát, amikor a szellemi törvényekhez a Ne ölj figyelmeztetés is benne van? Az ember számára benne van.
Lelkiismeretfurdalás van, csak azt el is lehet mázolni, nyomni, rejteni. Attól viszont nem tűnik el. Tehát információként , lenyomatként ott marad.