AZ IDŐ

A modern ember nem igazán foglalkozik az idő minőségi jellegével. Pedig eredetileg-köztudott-, nem is mennyisége , hanem minősége van az időnek. Sok szavunk is utal erre. Pl a valaminek eljön az ideje , tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden egy adott időben, időminőségben kéne történjen. Kéne, az igaz, csak nem így törénik. Az ember nagyon sokszor vagy igen hamar akarja azt az időt , hogy "eljőjjőn" vagy lekésik saját dolgairól.

Pedig ez is a törvényszerűségek közé tartozik, hogy valami időszerű és kell/kéne azzal foglalkozni, vagy még ráér. Esetleg már késő.

Az emberi életet 7-szer 12 időperiódusra lehet beosztani. Minden ciklusnak megvan a maga sajátos fejlődési foka, tevékenységi köre . A tennivalókat, hozzáállásokat legjobb az adott cikluson belül mindig maradéktalanul elvégezni, mert nem mindig adódik lehetőség bepótolásokra. Nem hiába nevezik az asztrológiában a Szaturnuszt a "küszöb őrének". Aminek elmúlt az ideje és nem volt elvégezve , az nem jelenti egyben azt is, hogy el lehet múlasztani. Viszont "bepótolni" sem könnyű. Inkább úgy lehetne nevezni az utolérését valaminek, hogy: helyretevés. Nagyobb erőfeszítéssel talán sikerül.

Természetesen a szaturnuszi ősminőség nem nyílvánul meg önmagában , hanem a többi őserővel együtthatásban. Azonban, amikor gátoltságot, haladási, fejlődési sikertelenséget észlelünk, akkor az az idő minőségének megfelelő tevékenység hiányos megélését is jelenti. Nem a helyes magatartás, elképzelés, gondolkodás és tett jellemez minket, ami az adott időszerűségnek megfelelne.

Szokásból, megszokásból sok tevékenységet köt az ember az idő mennyiségi voltához.Pedig amikor még nem volt órabeosztása az időnek, akkor is lehetett életet vezetni. Mindennek megvolt az ideje és az emberek tájékozódni is tudtak, akár napban, akár hónapban, vagy évben illetőleg.

Vagyis, az idő mennyiségi értékét mindig megelőzte az idő minőségi volta.

Előbb fontos az, hogy mennyire tudunk az idő minőségével számolni és csak aztán jöhet a mennyiségi vonatkozás. Amíg így számolunk nincsenek nagy problémáink.

Pl sok emberrel találkoztam, aki időre táplálkozik és nem egyéb szükségszerűségek alapján.
Vagy a viselkedés, magatartás...
Sokan még öregen is gyerekesen viselkednek, holott annak rég elmúlt az ideje.
Akkor is anyáskodnak az anyák, amikor felnőtt gyerekükről le kéne váljanak.
Irritáltá válik az ember , ha elkésik valahonnan és ahhoz köti megbízhatóságát, önértékelését. És lehetne sorolni...

Természetesen helyes dolog a pontosság és mennyiségileg is el kell tudni érni a célt, de sokkal fontosabb, ha arra öszpontosít az ember, hogy minőségileg is pontosan végezze a dolgait abban az időminőségben ahol akkor, az adott feladatokat el kell végezni. Másként, rá kell jöjjön, hogy mennyiségileg véve az idő mivoltát, pontosan az élete lényeges dolgairól késik el.
Nem szabad elfelejteni, hogy a Szaturnusz nemcsak az időt, hanem még sok egyebet is jelöl. Mint pl a felelősségtudatot. S aki nem felelősen gondolkodik, az hiába hordja a karján az óráját és órapontossággal akarja végezni a dolgait, mert lényegében semmit sem ér vele.

Bővebben a szaturnuszi ciklusokról , 7 éves beosztásról itt lehet tájékozodni: