2018. december 4., kedd

Az élet értelme, leleplezni a hazudozást, az átverést. Most is háború van. Ideológiai

1945-ben, még a második világháború befejezése ellőt, Allen W. Dulles ismert amerikai politikus (aki a 1953–1961 években a CIA igazgatója volt), fellépett az USA kongresszusában és a „hidegháború” elveiről beszélt.
Többek között azt mondta: „Miután véget ér a háború, mindent, amivel rendelkezünk, arra kell használnunk, hogy tévútra vezessük, bolonddá tegyük az orosz népet. Amikor Oroszországban megkezdődik a káosz, a szellemi értékeiket csendesen becseréljük hamis értékekre, és rákényszerítjük őket, hogy higgyenek ezekben az értékekben. Ha ezt elérjük, akkor szinte biztos, hogy lépésről lépésre lejátszódik a legengedetlenebb nép tragédiája, az öntudatának végleges és visszaállíthatatlan elvesztése. Az irodalom, a színház, a filmek mind a legalacsonyabb emberi érzelmeket fogják ábrázolni és dicsőíteni. Olyan alkotókat fogunk támogatni, akik az emberek tudatába betáplálják a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulást, szóval minden fajta erkölcstelenséget”.
Tehát a Szovjetunió elleni tervekben A. Dulles nagyon fontosnak tartotta a szovjet társadalom szellemi, erkölcsi állapotának megrendítését. E gondolatokat A. Dulles bővebben „Az USA háború-utáni doktrínája a Szovjetunió ellen” című könyvében részletezte. Néhány idézet a könyvből, amelyek illusztrálják az irányelveket: – „Mi képesek vagyunk megváltoztatni az emberek tudatát. Káoszt teremtünk az agyukban, majd hamis irányba vezetjük az emberek értékrendjét” – „Az ember tudatába bevéssük a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulási hajlamot, és mindenféle erkölcstelenséget”– „Nevetségessé kell tenni a becsületességet. Ügyesen, csendesen támogatni fogjuk a szemtelenséget, a hazugságot, az alkoholizmust, a kábítószer fogyasztást, az árulást, az egymástól való állati félelmet, a gyűlöletet”– „Kiírtjuk a nép szellemi gyökereit, és megsemmisítjük az erkölcs alapjait”. „ … és ezt gyerek- és ifjúkortól kell kezdeni. Az ifjúságból cinikus kozmopolitákat fogunk faragni.”A szerző valóban egyértelműen megfogalmazta, hogy milyen irányban kell kezdeni a Szovjetunió lerombolását."

https://www.youtube.com/watch?v=NecGG2idXbI

2018. február 2., péntek

Elhatárolódás vagy csúfolkodás / ujjal való mutogatás, ami ér?



Az asztrologosz című fórumon meg lettem szólítva. Kozma-Joó Violetta úgy érzi , valami bántja és az a valami velem van kapcsolatban. Szót érteni vele nem sikerül. Úgy tisztességes, hogy  tudomásul vegyem és elsősorban a magam egészsége miatt  és a barátaim , tanácsokért hozzám fordulók előtt  reagáljak rá.
Természetesen úgy, hogy bocsánatot kérek  és kifejezzemamennyire tőlem telik azt, hogy ha bántottam is valakit, az egészen biztos, hogy nem volt szándékos.

Nem megyek az illető fórumra válaszolni, mert onnan eljöttem 2O16 ban. Magam döntöttem így, az akkori legjobb belátásom szerint. Lehet spekulálgatni azon, hogy milyen okból,  viszont a spekulációkat nem lehet komolyan venni. Azt is eldöntöttem akkor, hogy a barátságot is felszámolom, mert azt vettem észre, hogy az interneten, távolból ápolt barátkozás is halálra van ítélve előbb-utóbb.  Privát levelezés idején is fenáll a veszélye annak, hogy félreérthetővé válnak mondandók, kifejezések. Sokszor még direkt, személyes kommunikáció során is, előfordul, hogy az ember nem képes azt hallani, amit mondanak, hanem beleesik saját fantáziája szövevényébe. 

Sose volt problémám a barátságkötés és barátságápolás.  Most költőztünk ki falura, nagyszerű barátokra tettünk szert.  Régi barátainkkal is örömteli volt a találkozás, mindenki örvend, hogy  úgymond „hazatértünk”.

Van olyan is, hogy ismerősi viszonynál többre nem fejlődik fel egy kapcsolódás a másik emberrel, nincs meg a közös alap. Ilyenkor  elváltunk az illetővel békében. Volt ilyen. Direkt megmondták, hogy nézd Linda, nem tudok egyet érteni azzal, amit állítasz ( asztrológiai, metafizikai tételt vagy más alapot) és szépen , minden cirkusz nélkül elváltunk, ismerősők maradtunk. Ha találkozunk, elbeszélgetünk , kész. Régi barátságokat is ott tudok folytatni, ahol abbamaradt, mert az élet elsodort egymástól az illetővel. Van olyan, hogy szeretne jobban megiserni valaki , barátkozni, de én nem tudom beosztani az időm és nem tudok létrehozni elég beszélgetést. Mindez ki van kommunikálva világosan, személyesen, direktbe . A pletykákat nem szeretem és minden erőmmel kerülöm.

Hol a baj ebben az esetben, amiért privát, internetes levelezések alapján megsértettnek érzi magát Joó Viola? Szerintem az, hogy miután eljöttem a fórumról 2016 ban, a Medárda ügye után, nem tartottam meg a magamnak tett ígéretet, hogy többé semmihez se szólok hozzá, még privátban sem, mert teljesen felesleges, megint a félreértettség  mocsarába fogok kerülni.  A Medárda ügye előtt, még volt egy , a Viola részéről való elhatárolódás irányomba, de már nem emlékszem pontosan a részletekre. Akkor is ugyanez volt a probléma, hogy én rejtetten támadok.  Én pedig végig úgy éreztem és úgy láttam, hogy valamiért nem sikerül Violával barátságba kerülnöm. Lehet ezt így is úgy is magyarázni, de csak fura mellényúlások lesznek belőle, ezért nem is bocsátkozom bele ilyen szövevényekbe. Tény az, hogy szinte megfordul a dolog. Aki ilyen közönségesen ír , azzal hogy lehetne barátságot kötni?(Akinek van hozzá gyomra, elolvashatja a sok hazudozást rólam a fórumon. Van tisztességes hozzászólás is, amelyekben egy új képlet alapján elemzéseket végeznek és van hazudozás, találgatás és önfelmentés arról, hogy éppen miért kell ezeket a hazugságokat leírni).

Tény, hogy az életben találkoztunk vagy háromszor, ha jól emlékszem. Kétszer volt nálunk , Kolozsváron , Szilárddal, amikor átutazóban voltak Magyarországra és egyszer találkoztunk a székelyföldi akkori táborhelyükön, amikor a fiammal és a férjemmel  elmentünk horoszkópügybe Szilárdhoz. Bevallom, akkor is éreztem , hogy csak erőlködés a barátkozás Violával. Nyílván ezt én éreztem így, nem őt okolom érte. Azt gondolom, ha közelebb laknánk egymáshoz és alaposabban ismernénk egymást, nem jutunk ide.  Most már teljesen mindegy. Tisztességgel fogadtam az otthonomba, vele is, mint bárki mással, teljesen nyílt voltam.

Lehetek-e barátság olyan esetben, amikor félreértésekből kifolyólag  megsértődés lesz és évekre visszamenőleg a megsértett fél a tisztességes  vendégszeretet részleteiben is keresi a kákán a csomót?  Megáll az eszem. Miért kellett személyesen is olyan levelet írnia, melyben aljassággal vádol?

Szilárddal valamivel jobban megy a kommunikáció, viszont előfordult többször, hogy veszélybe került a barátkozás. Én nem vettem ezt észre, Szilárd szokott szólni, hogy hoppá....  Magasra teszi a mércét, metafizikus, ezzel semmi baj nincs.Sose viselkedett közönségesen.
  Az én előforduló kusza megfogalmazásaim  az elég negatív Merkúrommal magyarázom, a tízes házban, Ikrekben.  Az történik , hogy nem veszem észre és feleselek, kimért kifejezések helyett. Ilyet nyílvánosan , egy fórumon nem igazán lehet tenni, ezért Szilárdot teljesen megértem, amikor ezért csendre intett.  Mivel ezt beláttam, mármint, hogy sok teendőm miatt, időhiány miatt kapkodva fogalmazhatok olykor, magam mondtam le a fórumra való írásról.

A  privát levelezések kapcsán, azonban , belátom , ezt nem mindig tudtam betartani. Nekem is véges az időm, közben elrontott életemet próbáltam helyreigazítani az évek során. Sokszor sietve írok. Nem mindig van mód az azonnali javításra. 
Szilárd volt az egyetlen személy, aki kellő mélységig tudott látni egy-egy problémát, ezért fordultam sokszor hozzá. Bocsánatot kérek, ha krízisérzetekkor úgymond zaklattam. Hiba volt és a rám fordított ídejének az értékét  igyekszem majd leróni neki  a közeljövőben. Bizonyára ezzel még tartozom neki, ezért is kerültem ilyen cirkuszokba az utóbbi időben. 

Miután a Medárda ügye lejárt és hálistennek, ahogy bíztam benne, hogy kisebb sérülésekkel helyrejön a sorsa, meg is történt.  Tavaly, 2017 őszén-telén kértem szépen Szilárdtól és Violától, töröljék a cirkusz nyomait a fórumjukon, és a videót a youtube-ról, mert engem rettenetesen nyomaszt. Váltottunk pár bocsánatkérő levelet egymással - én is bocsánatot kértem Violától , ha akaratlanul megsértettem, - részemről az ügy teljesen lezártnak volt tekintve, és a Violával soha létrejönni nem igazán tudó barátkozást és a Szilárddal való barátságot teljesen megszakítottnak tekintettem. Hozzáteszem, nagy lelki fájdalommal és bűnbánattal. Beláttam viszont, hogy ez a barátkozás nem megy. Elkönyveltem magamban úgy, hogy teljesen más lenne ez az egész, ha legalább egy városban laknánk. Hiszen csíkszeredai barátaival is lehetnek konfliktusaik, de soha , sehol az nincs nyílvánosságra hozva. Vagy az a baj tehát, hogy én nem tudom kifejezni magam rendesen, elbeszélünk egymás mellett, vagy pedig eleve nem voltam soha barátnak tekintve valamiért.

Történt  januárban, hogy egyik barátnőm, miután nem tudott kapcsolatba lépni Szilárddal, kérdezte tőlem, vajon mi lehet az oka. Elvállaltam, hogy szólok Szilárdnak a nevében.  Pontosan Január 22 én . A barátnőm szerette volna elkérni  a Szilárd által készített videókon emlegetett tanulmányt a mágiáról. Szóltam is Szilárdnak. És itt meg kellett volna álljak. Belátom, nagyon nagyot tévedtem.

 Ami kibillentett a magamnak tett ígéretemből, miszerint tartom magam ahhoz, hogy nincs több barátság, az volt, hogy Szilárd a válaszlevelében  nem csak a kért tanulmányokat küldte el, hanem elkezdett arról  beszélni, hogy a logoszra írhatok nyugodtan, ha elég összeszedett vagyok és meghaladtam a Szűzes karmámat. Ehhez szorosan hozzátartozik az, hogy  a legutolsó videón, amit készítettek, úgy  beszéltek rólam, mint barátjukról. Ugyanabba a csapdába estem.

Mikor olvastam a Szilárd levelében ezt  a Szűz-es karmameghaladást és az összeszedettséget, nálam , bevallom elszakadt a cérna. Onnantól fogva megint a vörös kakas meséje következett, amit már annyira utáltam a sok éves levelezgetésekben újra és újra felmerülő félreértések miatt. Mégis , csak úgyanúgy zajlott le. Nem végződőtt haraggal, legalábbis az én részemről, viszont megint teljesen alaptalanul megtelt az éter feketére mázolt Lindával.  Teljesen mindegy , mert nem azonosítom magam vele, de nem tagadom, hogy nyomaszt. Még a meglevő nyomasztó bajaim mellé ez cseppet se hiányzott. Dehát, ha nem tudtam leállni időben , nem tartottam be a magamnak tett igéretet, hát így jártam.

Szerintem , ha mi élőben közel  laknánk egymáshoz, többször találkoznánk, nagyon jó barátok lehetnénk, nagyokat kacagva tudnánk kommunikálni és Violával is lassan-lassan összebarátkoznánk. Nem kellene ennyi időt fecsérelni  kutakodásokra, hogy vajon , mitől vagyok én nagyon gonosz, ilyen-olyan amolyan.  Tudom én jól, milyen tudok lenni, ha nem figyelek, ha szenvedek. Beszédben az ember rögtön bocsánatot kér, javít.  Azért kértem szépen (kértem szépen, de a fórumon zaklatásnak van beállítva a szépen kérés) a letörlését a tavalyi cirkusznak is, mert iszonyú sok minden volt ott leírva , a videóban emlegetve, ami  rengeteg hibát és melléfogást hordozott. Kemény hazugságokat!! Megengedhetetlennek tartom azt, hogy részigazságok alapján állításokat koholjanak. Leállítani viszont nincs módomban. Mindenki azt csinál saját háza táján , amit akar.

Bíztam benne, hogy ahogy privátban lebeszéltük, egyikünk se foglalkozik a másikkal, se nyílvánosan, sem sehogy. Ehhez méltóan álltan hozzá a dolgokhoz. Sajnos Viola nem tartotta be és a fórumán elhatárolódási bejegyzést tett közzé, alaposan megtűzdelve félremagyarázásokkal. Csalódtam tehát benne. Most is. 

 Betudtam én a magam felelősségének, hogy miért járt a szám, dehát azt a rengeteg hibát, nincs (nem volt) módomban kijavítgatni. Ahogy azt se , ami most a fórumon lezajlott. Például dehogyis lőtték fejen a férjemet a forradalomban. A lábát érte golyó, mert a Szaturnusza a Halakban áll nála és  Kos Lilithel  született. Mindegy. Emellett még rengeteg minden van ott felemlegetve , amire egyelőre nincs időm foglalkozni, azokat helyre tenni. Úgyhogy ilyen szutykosan kell élnem, nem tudom meddig.

Egyelőre tehát betudva  a szeles, elhamarkodott, könnyelmű és felületes fogalmazásomat a Neptunusztól, Marstól és a Holdtól az Ikrekben  és tízes házban álló  Merkuromnak, amikor a Mars a Nyilasban és a Neptunusz a Skorpióban és a 4es házban áll, bocsánatot kérek, ha okot adtam szenvedésre. Nem akartam. Nem tudtam, hogy ennyire érzékenyen tudja érinteni Violát és ennyi mindent képes , mögöttes okoknak belelátni, belefantáziálni a szavaimba.
 Én nem kívánom elemezgetni se Violát, se Szilárdot, azt gondolom, éppen elegek ők egymásnak, lévén asztrológusok is.  Azt képzeltem privátban lazábban beszélget az ember, úgy veszem, mint amikor leülünk egy tea mellé  a barátunkkal és kölcsönösen rögtön javítjuk egymást , ha félrebeszélnénk. Ugyanakkor még olyat nem láttam, hogy baráti, privát beszélgetések során, egy-egy mondattal kiszaladunk elharsogni, hogy né, hogy félrebeszél az, aki nálunk van... Bocsánat, erről csak ez jut eszembe. Mert ez volt. Valóban nem volt szó Violáról a privát beszélgetés során, csak egyszer észre vettem, hogy megjelent a Logoszon egy kiragadott rész abból, amiről Szilárddal privátban beszélgettünk. Egy észrevételem, véleményem volt csupán. Nem adtam engedélyt se a kiragadásra , sem a nyílvánosságra hozásra. Viola ezt teljesen magától, önszorgalomból végezte.

 Nem szeretem, ha kéretlenül utalgatnak arra, hogy vajon mennyit oldottam már fel a karmámból. De ha baráti a beszélgetés, akkor hangot adok nemtetszésemnek. Gondolom, szabad ilyenkor berzenkedni a cseszegetés ellen. Mivel a Merkúr a tízes házamban van, nekem olyan apai felelősségre vonásnak tűnik és bánt, hogy amikor lazán beszélgetünk, akkor most mi van? Hol vagyunk?  Hova kell nézni és figyelni? Belemegyek észrevétlenül saját negatív Merkuromba. (Majd idecsatolom az ide tartozó értelmezésket az analitikus horoszkópomból, hogy látni lehessen, mennyire  ide passzol. Most nincs kéznél, mert kikőltőztünk falura, nincs még házunk, és minden holmi dobozokban van).

Nem tudok eligazodni Violán. Miért olyan fontos számára, hogy hamis bűntudatot ébresszen? A nekem írt levelében minden második szava a rafinéria és az aljasság. Én még ilyen személlyel, nőben, nem találkoztam.

Én az elején járok még  az asztrológuskodásnak. Két -három éve kezdtek lenni nagyon gyéren rendeléseim.  Elképzelem azonban, hogy amíg mások nyugdíjra készülnek , addig én fel fogok tudni fejlődni sorsértelmező tanácsadónak.  Adok magamnak vagy tíz-tizenöt évet rá. Előre hálát érzek, ha erre gondolok. És minden rendelést nagy megtiszteltetésnek tartok. Tervbe van könyv írása is, amelyben szépen összefoglalom a sorsom vonalait.

 Volt egyszer egy nyelvtanárom, aki azt mondta: Nem az számít, hogy van papírom arról, hogy elvégeztem az angol nyelvtanfolyamot , hanem az, hogy amikor angolul kell beszélni, tudok-e? Helyt állok-e ? Mélységesen igaza volt.  Amikor a falunkban , este eltévedt idegen nyelvű emberek keresték az utat, és csak angolul tudtak, akkor képes voltam rajtuk segíteni, mert beszélek angolul. Ennyi az egész. Ez nem dícsőség vagy rang kérdése.

Lehet látni, mennyi papírral futkosó, érvényesülni akaró szakember van. Nem csak asztrológia területén. Bármerre. Társadalmi érvényesülés, karrier sose érdekelt, Mindig gyári munkás voltam. Most kerti munkás vagyok. Ha valakin segíteni tudok, az boldogság. Ha magamon tudok, az is.

 Nos, számomra az hitelesíti, hogy asztrológus vagyok, ha az embereknek adott fejtegetéstől, jobban lesznek, gyógyulni tudnak. Nincs sok rendelésem, sőt  nyolc hónapja egy sincs, egy év alatt egy –kettő van.  Rendben van, elfogadom. Úgyis rengeteg feladatom van, főleg most.Nem hírdetem/reklámozom magam, jelzem a facebookon, hogy asztrológusnak tartom magam.  Akkor végzem ezt a munkát, ha van rá igény. Ha nincs , nincs. Azt vallom, hogy miközben fejtegetéseket végzek, azonközben fejlődők asztrológussá. Senki se mestere egy szakmának attól, hogy tud elméletet . Csak amikor gyakorol. Miközben cselekszik, azonközben érti meg a cselekvése mély összefüggéseit. Természetesen , a kellő metafizikai szemléleti alapon.

Bocsánatot kérek tehát, nagy-nagy tisztelettel Violától, hiszen nekem semmi érdekem abban, hogy őt bántsam. Teljesen önzetlen szándékkal, tapasztalataim alapján próbáltam hozzászólni a Meda ügyhöz is. Nagyon rosszul esett, amikor láttam, hogy elmegy az egész jószándékom a fenébe és sajnáltam , hogy egyáltalán hozzászóltam.Mindez azonban nem jogosítja fel Violát arra, hogy azt a sok hazudozást rólam elkezdje terjeszteni.

Bocsánatot kérek Szilárdtól, ha sokat zaklattam az évek folyamán, felületesen, könnyelműen fogalmazva meg a bajaimat és emiatt félreértésekre adva okot.

Az elhatárolódásukat elfogadom, ha ők ezt így látják helyesnek. Megértem Violát. Elhatárolódnék én is attól a szutykos Lindától , ami le van festve. Hálistennek ilyen nincs, csak a víz-föld karmás Linda, akit ő megismert valamennyire (akit megemlít mellékesen), akire sose volt igazán kíváncsi,  és ehhez a valamennyihez most hozzákőltőtt egy rakás valótlan fantáziát.

Soha életemben nem találkoztam, nem volt dolgom Violához hasonló személlyel. Valamikor a kolozsvári kismamaklub cirkusza idején még egy táborba tartoztunk. Meghívtam őt, Violát a levelezőlistára, ahol nagyon hamar összeakadt a bajusza a feminista kismamákkal. Mindkettőnket kidobtak, nem értették a metafizikai szemléletet, az asztrológiát elvetették, csak bulvárszinten értékelték. Bevallom, eszembe nem jutott soha, hogy valamikor úgy jön nekem majd Viola, ahogy az akkori kismamáknak. Itt tévedtem , úgy látszik.

Nekem is teljes mértékben el kell határolódnom tőle, ha egy kalap alá vesz a feminista elveket valló és őt élvezetből bántalmazó nőszemélyekkel.

Kívánok az egész Kozma családnak további egészséges életet és fejlődést! Sajnálom, hogy tönkrement a létező barátság és nem jött létre az alakulóban levő!

(Időkőzben, a fórumon javítgatva volt az eredeti bejegyzés, viszont az én reakcióm a legelsőre van megírva).

U.I:  A Szilárd által felállított új képletet, amit az enyémnek vall, tudomásul vettem, azt most már harmadjára is átvizsgálom.

2018. január 30., kedd

A leleplezés felszabaduláshoz vezet

A metafzikai alapokon álló asztrológiával foglalkozva, lépésenként, ki lehet lábalni a karma szorításából.

A karmának az a dolga, hogy kijöjjön a fényre, az embernek az, hogy engedje azt kijönni. Nem könnyű kűzdelem ez. Hamvas Béla életműnek nevezi.

Nem könnyű, még sincs más út a felszabadulás és a boldogság felé. Az út valahogy így hangzik:

"...csakhogy én magammal szemben is kegyetlen vagyok. Semmit se könnyítek meg magamnak, ellenkezőleg, állandóan fokozom bűntudatomat, sőt, ha valami szörnyűség történik a világban, úgy veszem, mintha én lettem volna, vagy mintha rajtam követték volna el..."

Hamvas Béla is leírja ezt valahol. Mindenért felvállalni a felelsősséget- ez a lényege.

Vétkezni könnyebb, azt mondják az örgöd könnyít az életen, az isten soha. A következőkben tehát mepróbálom röviden összefoglalni a saját életemben zajló nehézséget, amik a Rák Lilithem és a Szűz karmám sugallataira fordulhattak elő.  Bocsánat , nem volt hozzá erőm, hogy elvessem a sugallatokat.

Tervbe van, hogy leírom majd részletesen is, egyelőre azonban erre még nincs megérve az idő.

Ami mellett állok, amit  állítok, vagyis az, hogy a karma dolga a világosságra kerülés, annak érdekében, hogy feloldódjon és a megváltódás alóla létrejöhessen, rám ugyanúgy érvényes, mint akárki másra.

Idén , határozottan (Bak) és szabadon (Vizöntő) , bátran (Kos) nézek szembe én is a karmámmal. Ez, amit leírok most, önerőből való hozzájárulás ahhoz, hogy az egészség ne romoljon. Magamé, környezetemé, családomé, a tanácsért hozzám fordulóké. Amolyan önleleplezés következik.
Kérem szépen tehát, spirituális füllel olvasni, vallásos és materialista fül helyett.

Réka lányom megszületése után,kétszer voltam várandós. Első alkalommal 8 hetesen oda jutottam, hogy elkapartattam, mert tönkrementem és legyengültem annyira, hogy már csak a véres gyomrom hánytam. Képtelen voltam normálisan hozzáállni tehát az áldott állapothoz. Nagyon szégyellem, hogy a karmikus sugallataim úrrá lettem rajtam és az akkori körülményeim (anyám főleg, aki jobban belenyomott a gyengeségbe) között képtelen voltam felvenni a harcot velük.

Második esetben, kűzdőttem ugyan a gyengeség ellen, viszont kiderült félidőben ( 4 és fél hónaposan), hogy a baba többszörösen malformált, életképtelen.

A gyerekeim azért halasztottam meg öntudatlanul, mert az áldozatom nem volt őszinte.Valamiféle tervet vittem véghez ( a szűz karmámnak megfelelően), afféle kommunista szellemű elvárást, mint amikor szót fogadok a mindenkori főnőknek,  szófogadóan teljesítem a tervet.  Szabályszerűen szót fogadok, szolgálom a rendszert. Úgy sikerült mindössze gondolatot vezetni, hogy ha Rák karmával születtem, akkor elég a megfelelő számú gyerek (legalább 3- ez már ipari , szűz karmás képzet), és máris megszabadulok a karmámtól. Ez jutott eszembe minduntalan. Nyílván éberségvesztés miatt.

Az egész megváltásból, ennyit voltam képes gondolatok szintjén éltetni, mikor erős kínok gyötörtek.

 Ugyanez van vallásos szemlélet szerint is: légy jó, szófogadó és a parancsot betartsd .Jónak lenni vakon és felelőtlenül is lehet. Nem őszinte áldozat, nem őszinte isten elé járulás. Azt hiszik a vallásosok, hogy ha hízelegnek az istennek, akkor cukorkát osztogatnak nekik a túlvilágon és az uristen majd homlokon csókolja. Ilyen képek uralták el a tudatalattimat , ezért kínlódás volt az egész igyekezetem. Ez a Halak hatáskörébe tartozik, gyerekkoromban sikeresen kimosták az agyam a vallásos szertartásokra járással, ami csak megerősítette a velem született tévesen hozott áldozatokra való hajlamot.( Kakas évében születtem, a kínai asztrológia szerint). A materiális és a vallásos ,a földhöz ragadt és a misztikus logika kotyvasza tőrt elő a tudatalattiból.

A nem sikerült gyermekeim is , ahogy az élők is, hozzásegítenek a megváltáshoz. Vagyis a karmikus determinációim alóli felszabaduláshoz. Hogyan? Azáltal, hogy kimondom, micsoda igazságtalanságokba tartom magam, ha hallgatok a tudatalattimból feljövő zavaros sugallatokra. Azáltal váltódom meg,hogy megláthatom, egyértelművé válhat számomra, hol köpöm szembe saját magam.

Asztrológusként elém tárul az, hogy mennyire igazságos az élet, és még biztosabb vagyok benne, hogy saját kapálózásból lehet rosszul járni.

Nem várok vigaszt. Megértem, megbocsátom és vándorolok tovább az utamon.

Köszönöm.

Támaszom az, hogy a valóság nem törődik a nyafogásokkal, csak a boldogság hangját érti. Teljesen mindegy, hogy izzadjuk ki a hazudozást, csak ki legyen izzadva.



2018. január 19., péntek

A karma és a medve nem játék

"
Nem vonhatjuk csak úgy felelősségre az embert a tudattalanjáért, de a természet ebben a tekintetben sem türelmet, sem részvéte nem mutat, hanem közvetlenül vagy közvetetten megbosszulja magát a legkülönbözőbb betegségekben és szerencsétlen véletlenekben. Sajnos majdnem kollektív eszmény, hogy a szeretettel kapcsolatos kínos ügyeket amennyire csak lehet, tudattalanul hagyjuk"-C. G Jung



A kegyetlen és liberális akaratosság (Vizöntő) és a felületesség karmája (Ikrek)

Van az úgy, hogy az Ikrek Leszálló és a Vizöntő Lilith , egymással karöltve egészen elképesztő megnyílvánulásra késztetik  az illető személyt. Például rendkívűl felszínes és áttörő beszólásai vannak, az őtletei őszerinte a legjobbak a világon még akkor is, ha másokra nézve húsbavágó és szívbe markoló.

Közvetlen közelemben a sógornőm testesíti meg azt a nagyságos asszonyt, aki mindenkinél , sőt még a Fennvalónál is jobban tudja, mit, hogyan kéne csinálni az életben , hogyan erkölcsös és etikus. Sőt, hogyan igazságos. Legtöbbször fellengzős és gúnyos módon kommunikál, rettentő babonás, de attól ő nagyon jónak képzeli magát.

Édesanyámat alzheimer kórral gondozásba kellett adjam, mert állandó felügyeletet igényel. Sógornőm ezt úgy fordította le magának, ezt súgta neki a felületessége és a nagyokossága, egyetemben a kritikusságával, hogy azért tettem be az anyámat öregotthonba, hogy tudjak tekeregni. Holott, kiskorú gyermeket nevelni  és állandóan felügyelni egy magára vigyázni képtelen  öreg személyt  sokszor összeegyeztethetetlen. Odáig ment el a szélhámosságba  és a gonoszkodásba a világos gondolkodásra képtelen sógornőm, hogy a 77 éves anyósomnak azt találta mondani, ránk haragudva azért, hogy úgy intézzük a életünket , ahogy tudjuk, hogy „magát is öregotthonba teszik”. Valaki , ezt hallván, rákérdezett, hogy dehát ti is elgondozhatjátok, neked is anyósod......”Ja? Nem, mi el vagyunk menve Magyarországra! „ 


Szép kis mentség,ragyogó kifogás, gratula! Magyarországról jövet hoz egy pár ajándékot az anyósának, lekenyerezi , és azt képzeli ezzel  minden el van intézve,bármit mondhat neki., sértegetheti. Tessék , ilyen az Ikrek karma!  Kétszínűség! Csúfságolhat vele, ha hoz neki csokoládét.

Szégyellje magát! Dicsekedik azzal, hogy a férje ( a sógorom) tisztséget kapott az egyháznál, miközben köszönni se köszön az édes testvérének. Hát szép kis ájtatosság és szemforgatás. Plutó a Mérlegben, negatív fényszögben a Rák Szaturnusszal. Vénusz a Bikában fényszögben a Vizöntő Lilithel. Pont, mint  az a pénzes ember, aki önkényesen leuralja azt, akit azelőtt elkápráztatott anyagiakkal.

Csak azt nem tudom, ha ilyen bölcsen „átlátja” az élet dolgait és ennyire erkőlcs-csősz, hogy létezik, hogy a sógorát betétették az öregotthonba, a feleség pedig külfőldre ment dolgozni? Ott nem érvényes  az általa elképzelt  becsület, csak mindig a más esetében? Jaj, jaj, nagy ereje van a karmának.
Üzenem a sógornőmnek, hogy nézze meg bátran a Mamma Goggo című filmet, hátha eljut odáig, hogy felfogja: kritizálni nagyon könnyű,  szájat jártatni még könnyebb. Felelősséget vállalni a legnehezebb. Nem fogja felmenteni senki alóla, járhat bármilyen szenteskedve templomba és rejtegetheti  eszelősségét ironikus beszólásokba és rágalmazásokba, álszent mosolyok mögé. 

https://www.youtube.com/watch?v=_b0TKKm298E

Rá is a demencia vár, amennyiben nem hajlandó lemondani egészségtelen mentalitásáról. Nem hajlandó lemondani a mindenkire kiterjeszteni akaró kormányzási késztetéséről, a kétkulacsosságáról, a felszínes beszólási késztetéséről, az alaptalan sértődési mániájáról.  Ugyanis az Ikrek karma és a Vizöntő karma  analógiában áll azokkal a betegségekkel, elváltozásokkal, amelyek az agysejtek műkődéséhez kapcsolódnak.  Az agyalás és a könnyelműség, a felszínes kritika és intrika olyan lelki gubancokat kreál, amelyek lassan felemésztik az agy egészségét.

Ébresztő!!

2018. január 18., csütörtök

Valóság és álvalóság

Kicsit elidőznék még a valóság-álvalóság témában.

Nagyon sokféle elmélet kering spiritualitás címen.

Ha a civilizálatlan , a természethez közelebb élő népeket figyeljük , amellett, hogy nem voltak képesek elég részletesen kidolgozni és kifejezni azt a transzcendenciát, amit sejtettek vagy látni véltek, vagy amelyet esetleg gombákkal és egyebek segítségével próbáltak látni, legalább a beavatásaik során, nem tértek el nagyon az egyetemes rendtől. A fiúknak a férfivá válás útját mutatták meg, a lányoknak a nővé válás folyamatában kellett elméleti és gyakorlati tudnivalókat elsajátítani. Nem volt civilizált, nem volt bonyolult. A fiú kiment az erdőbe pár napra és kipróbálta magát. Leellenőrízte a bátorságát, kitartását, önuralmát. Természetesen idejében elsajátította az apja segítségével az alapvető , férfihez illő feladatokat : íjjazni, úszni, harcolni tanult. A lányok megértették, miért menstruálnak, mi lesz az életben a küldetésük, a menstruáló kunyhóban meditáltak , tanulták a csendben levést.Természetesen ők is tudtak úszni, tudtak bánni íjjal , mert ha elmentek a férfiak a táborból vadászni, ők védték azt. Vagy, ha elmentek gyütőgetni, meg kellett védjék magukat a vadállatoktól. A férfiak is tudtak egyedül enni, nem volt mindig kiszolgálás. :)

Nem legyinteni akarok a civilizációra és kidobni a gyereket a fürdővízzel együtt, viszont azzal, hogy kényelmi berendezésekkel gyarapodtunk ,választékosabban tudunk bánni a szóval és képesek vagyunk kidolgozni a kutatásokban megfigyelt valóságot, egyben az életben való eligazodás is szövevényesebbé vált. Tehát a felkészülés is ehhez kéne igazodjon. Az is kísérőjelensége a modernitásnak, hogy elhanyagolódik az az egyszerű és ugyanakkor alapvetően fontos tudás, amit a természeti népeknél még magától értetődő volt. Éspedig az, hogy a férfi is, a nő is, okvetlenül tudja és betőltse funkcióját , elvégezze saját feladatát, mert ennek elhanyagolása a kipusztuláshoz vezet. Akkoriban, még nem volt ennyi félrevezető képsor, mint ami manapság elárassza a tudatot.
Manapság elképesztő az a sok szemét, ami keletkezik a civilizált életmódból fakadóan. Nem csak anyagi szemét van, hanem rengeteg elméleti szemét is.

Nem az a baj az asztrológiával kapcsolatosan, hogy nem érvényes és ne lenne a legpontosabb sorsolvasó rendszer, hanem az a baj, hogy rengeteg féle hamis olvasata kering és elhitelteleníti. Pedig a szimbólumoknak egyféle helyes megfejtése van. Abból keletkezik probléma, hogy nem a valósághoz igazítják , analógiák segítségével a szimbólumokat, hanem a szimbólumokhoz társítanak valótlanságokat, elméleteket, jelentéseket. Holott megfigyelések alapján dolgozták ki a szimbólumrendszereket,valamikor, nem találomra társították az őserőket bolygókkal, színekkel, hangokkal, illatokkal, jellemvonásokkal,stb. Mikor az asztrológia született, nem volt ilyen külső nagy lexikális tudás,mint ma, mégis olyan pontosak a szimbólumokhoz rendelt jelentések, hogy az ember csak meghajolhat előtte.

Amikor az asztrológia született, szó sem volt olyasmiről, hogy a bolygók hatnának az emberre, hogy energiák száguldoznának ki és be az emberbe és véletlenek alapján műkődne a valóság.
Hermész nem bizonyította és nem tagadta az abszolútum, az isten és más valóságelemek létét, magától értetődőnek vette. Így tettek a látók. A látás nem valami extra képességet jelent, hanem a lepel lehullását. Azért látszik a valóság misztériuma, mert elseprik előle a fátyolt, a "mintha" -tudatot.
Akkor látszik a valóság, amikor véget ér az áltatás.

Beavatás azt jelenti, hogy megtanulja az ember észre venni az áltatást. Az álvalóságot.
Nem mindenféle ideológiák és ezeregy szimbolumolvasás-fajták szükségesek ahhoz, hogy lehulljon a szemekről (tudatokról) a lepel, hanem egy és az igazi. Figyelemreméltó, hogy a gyakorlatiasabb emberek, tehát akik közelebb állnak a földhöz és nincsenek "elszállva", különböző szférakkal és angyalokkal nem foglalkoznak, sokkal hamarabb felfogják a lényeget, mint az ájtatosak, a túlságosan humanisták, a szenteskedők. Ez azért van így, mert a földön járva jobban lehet látni az élet misztériumát, mint a földtől elrugaszkodva szellemi-lelki puzzle-okat rakosgatni, mindenféle jóra vezető eredmény nélkül.

Nem fog eljutni a látásig az, aki kiengedi kezéből a felelősséget, elrugaszkodik, és hagyja magát porszemként és kiszolgáltatottként sodortatni a valósággal. Nem fog tudatára ébredni , hogy az álságos képeket, a fátyolt kell lerántani és kitárul a valóság előtte, minden misztériumával együtt. De nem úgy, mint egy mozi és ő a néző, hanem úgy, hogy ő a néző is és a szereplő is.
Megfigyelésem szerint, aki előbb sokat tapasztal, tehát a földön valóban figyelmesen jár-kel az életében és ezenközben megtanul látni, boldogabb és egészségesebb , mint az, akivel az élet megtörténik, miközben a tudata csapong egy elképzelt álspiritualitásban. Ide tartoznak a vallások. Minden vallás. Mert egyik vallásból a másikba vándorolva és újra "elintézve" , vagyis intézményesítve, nem egyéb, mint úgyanúgy hibásan értelmezni a valóságot. A valóság szemszögéből semmi külömbség nincs az intézményesített és a szektaszerű vallás között.A hivatalosságtól a hiba , a tévedés nem fog eltűnni.

Válaszokat és kérdéseket mindenkinek feladata. Azért, mert csak így lehet élni. Az , azonban nem mindegy , hogyan fogalmazzuk a kérdést, mivel a válasz benne lesz. Hibás kérdés, hibás válasz. Nem könnyű a jó kérdést meglelni. Ha csak elméletben agyalunk , a földi tevékenységünktől el van rugaszkodva és könnyelmű a magatartásunk, akkor sose találjuk meg. Sok esetben fájhat sokáig is valami, amíg megtaláljuk a jó kérdést.

Amikor a jó kérdést keressük, a legparányibb fájdalmat se érdemes elhanyagolni. A legparányibbat sem.

Ritka a jó bevezetés az életbe. Leginkább apák dolga ez, de természetesen az anyák is pont olyan fontosak ehhez. Ha a nő a sötét mélységgel analóg és a férfi a fénnyel áll analógiában, akkor a világos kérdésre értelmes válasz jön. Hányan és hányszor gondolunk így a maszkulin és feminin őserőkre? Tanítják ezt valahol,kibontják ezt főleg olyan helyen, ahol oktatás zajlik? Helyette mi van? Folyik az ember ipari kizsákmányolása és az álspirituális iskolák ehhez igazolást adnak.
Nem muszáj kegyetlenebb fájdalmakon keresztül menni ahhoz, hogy fel lehessen ébredni, ahhoz, hogy boldog életet lehessen élni. Ez nagyon nagy tév-isten-kép. Dehogyis létezik se úgynevezett Jóisten, sem pedig rossz isten. Egyszerűen van egy rendet fenntartó és igazító erő, amely a Szaturnuszhoz rendelődik. Ha fáj valami, ha idegesség van, ha ingerültség van, ha fáj a lélek, ha fáj valami, felelősséget kell érte vállalni. Oka van. Valahogy ártottunk magunknak és másnak. Van olyan hely(zet) amikor mintha nem lenne elég a kínból. A Skorpió szellemiség nagyon nehezen változik, a Vizöntő nehezen fordul meg, a Halak csúszkál ide-oda, megfoghatatlan még saját maga számára is, az Ikrek hanyag és felületes, a Rák szétázik az érzelmekben, stb.

Okvetlenül jönnek a kérdések. Csak nem mindegy, hogy mit kérdezünk és kitől? Elvontan keressük a válaszokat vagy magunkon át. Ha nem tudunk jó kérdést feltenni, elővesszük a horoszkópunkat. Az ad útmutatót.

Ha keverjük a valóságot , az álvalósággal , helytelenül közelítjük meg a problémát és abból kusza válasz kerekedik. Ezért nem érdemes csúfolkodni, játszadozni az asztrológiával és a teóriával (istenlátással).

2018. január 8., hétfő

Mi, miért, hogyan?


 Mottó :

"Ha meg akarod ismerni időtlen alap-rétegedet, előbb meg kell küzdened a rája-rétegződött időbeli személyeddel, mely az alapot elfedi előled. Bontsd szét személyedet és szemléld, mint idegent. Ne maradjon benne semmi rejtett, vizsgálatlan, tudatalatti. Ne maradjon benne semmi olyan, amihez ragaszkodsz, vagy amitől utálkozol, mert a ragaszkodás is, utálat is hamisít."

Weöres Sándor


 Az a belső erő, amikor provokációban, kísértésben sem inog meg az ember a pozitív őserők ismeretében, hanem folyamatosan képes a krisztusi megváltás-céljában, a belső ősbizalom és béke állapotában létezni, képes az éberséget fenntartani. Képes  a kellő spirituális összefüggésrendszerek magaslatából szemlélni az életben zajló eseményeket.

Csak annyira és azért  merül el a kísértésben, hogy leleplezze a kísértőt.

Amikor fájdalommal zárul egy-egy cselekvés, azt jelzi, valamelyik őserővel az ember nem harmóniában van, hanem diszharmóniában. A pozitív tőltetet valami elrontotta és ezért fájdalmakban végződik az adott dolog. Amikor nem sikerül a hitet gyakorolni, akkor  hiszékenység lesz helyette és ezzel együtt a hiszékenységnek megfelelő következmény. A hit a Jupiterhez , a Nyilas és a Halak uralkodójához rendelődik. A kísértés azért jelenik meg, hogy a hiszékenység, a cselekvésen keresztül hitté tudjon alakulni.Ha nem lenne kísértés, nem lenne sóvárgás, ami noszogasson a konfrontációra, hogyan jöhetne létre a megtisztulás? Elengedhetetlen a  tűz-műveletek különböző alkalmazásainak a megtörténte, az azzal való élés, ahhoz, hogy a rontó alakzatok megsemmisüljenek és felragyogjon az őserő éltető formája.

Megégettem a mutatóujjam. Milyen állapotban voltam? A szorongás állapotában. Tudjuk, hogy a szorongás a félelemnél is rosszabb, mert még nincs tárgya, de rombolóereje igen. Még nem jutott a tudatba a konkrét kép ami a félelmet gerjeszti, de rombolni már képes. Rengeteg minden volt a fejemben, a szívemben, a lelkemben, a 11 házas Ikrek napommal, Rák Holdammal  és a Rák Lilithemmel. Aggódás , agyalás, beleképzelés, problémafelnagyítás a családtagokkal kapcsolatosan. Bekapcsolt a kísértés, a Szűz negatív formáinak összes variánsa, mivel a Leszálló a Szűzben van, 2es házban, rajta az Uránusszal, Plutóval, Jupiterrel. Bőszen és ingerülten (mars a Nyilasban) szerettem volna elintézettnek látni (Szűz) a problémát. Ne kelljen szenvedni (Pluto), ne kelljen várni (ikrek), lehetőleg semmit se kelljen tenni, csak magától jöjjön rendre minden(Szaturnusz).

A mutatóujj, mint kézi alkalmatosság a Szűzhöz, a mutatás a vádhoz, a helyzetmegállapításhoz, ítélkezéshez ( Jupiter), a célzottság a tüzességhez, mint világosságot hozó lánghoz/fényhez köthető. Kavargás, káosz keletkezett. Az őserők "fellázadtak", tüntetés bontakozott ki bennem. Ugyanakkor a  keresgélés is bekapcsol,  a megoldás után, a sötétben a fénygyújtásra, a belső nyugalom és hit visszaállítására való kísérlet is egyben. A bősz, ingerült állapotom következtében, türelmetlenül nyúltam mindenhez magam körül. Meg is égettem magam.

Egy kis égetés és nagyobb égetés esetében, ha a mozgatórugót vizsgáljuk, azonos az indíték. A máglyára kerülés mozzanata  értékrendszerében ugyanazt hordozza, mint a kezünket ért égetés.Tűzzel járni azt is jelenti egyben, hogy az igazságot kiégetni. Az egykori inkvizíció tűzhalálra ítélte a "más igazságot" keresőket és hírdetőket. Megkockáztatom, hogy akiket utolárt a máglyahalál, azok is pont olyan bőszen tartották a saját(!!) igazukat , mint maguk az ítélkező inkvizítorok.

Igazságot keresni fontos és egyben veszélyes. Félni az igazságtól és közben arra áhítozni, mert felszabadít, olyan kín, amely nagy szenvedéseket okoz, ha az ember nem óvatos. Az igazságkeresés veszélyességét alábecsülni nem ajánlott, vállalni ezt az utat nem könnyű vállalkozás. Akinek viszont Nyilasi és Skorpiói tőltete miatt ez  az életfeladata, annak még nagyobb veszélyt jelent, nem törődni az igazsággal. Akarva -akaratlanul úgyis belevonódik ilyen fajta szenvedésekbe. Akár csak annyira , hogy amikor rosszul keresi, az ujját égeti meg, akár úgy, hogy nagyobb szenvedések árán kényszerül bele ebbe a tengelybe.

Ahhoz, hogy kevesebb szenvedéssel járjon a világos látást megszerezni és a megítéléseket lehessen megtenni,  meg kell tanulni a metafizikai szemléletmódot. Engedni kell a sorserőknek átalakulni pozitívvá önmagunkon belül. Az igazi konfrontáció az, amikor el kell engedni a hiszékenységet, a kevélységet, az irigységet, a tökéletességi mániát, a kifogásokat, stb. Meg kell tanulni a léttörvényeket , a sorserőket meg kell szeretni azért, amilyenek a maguk valóságában  és nem azért, amilyennek szeretnénk látni olykor őket. Gyengéknek és hatékonytalanoknak. Gyakori, hogy azt szeretné az ember , hogy ha hibázott, ne ő kelljen kijavítsa a hibáit( Szaturnusz, Jupiter). Valaki más hozzon felette ítéletet, lehetőleg olyat, ami tetszik és nem fáj.Pedig csak arról van szó, hogy azért fáj, mert elfojtjuk a jóravalóságot.

Csípőből (Nyilas), ítélkezni( Jupiter) nem jelent világos szemléletet és csak arról van szó, hogy nem elég ízletes az adott helyzet, szigorúságot kér. Fegyelmet . Türelmet. Hitet. Ha vakmerően belenyúlok a lerbe, hogy úgyse ér oda a kezem a forró széléhez, ostoba megítélés.Jupiter "isten" ezen nagyot nevet.Ez hiszékenység, amíg bőszültségből és képmutatásból ered. Hiszen alapállásom zaklatott. Hogyan tudnék kellően óvatosan eljárni? A kísértés ott van: nyúlj csak be, oszt meglátod, hogy milyen állapotban vagy.

A káosz behúzóereje a kísértés, viszont az éberség óvatossága által nem maradunk benne. Mindig egy szeletkéjét megtisztítunk, rendbe szedünk a saját káoszunknak. Minél inkább fenekedünk felhozni a zavarokat, minél inkább elrejtőzünk a negatív hajlamaink elől, annál erősebb kísértések keletkeznek, hogy rendezzük a káoszt.Annál nagyobb lehet a fájdalom, a súrlódás, a szenvedés.

Oda lehet fejlődni, hogy tudjunk magunkban állni és az őserőknek a pozitív alakzataihoz alkalmazkodjunk, azokkal éljünk és a káoszt óvatosan , de hatékonyan szemléljük. Nincs két valóság, csak egy és az által létezünk. Megégethetem magam vagy nem. Rájöhetek az okára vagy nem.Ha fáj, elrontottuk, ha felszabadít, megoldottuk. Így jártunk.

 

2018. január 5., péntek



A küzdelem.
A szabadság.
 A Felelősség.

Megfelel a Kosnak,Skorpiónak melyek uralkodója a Mars, majd a Pluto. Megfelel a Vizöntőnek, melynek uralkodója elsősorban a Szaturnusz , aztán az Uránusz. Megfelel a Baknak, melynek uralkodója a Szaturnusz.

Az Uránusz és a Plutó által jelzett erők a nagyon finomat , leheletszerűt és megfoghatatlant képviselik. Ember leginkább csak csodák során eszmél rá, hogy “valami” rendezi a dolgokat.Ezt abban látom érvényesülni, amit Jézus úgy fogalmazott meg “keressétek isten országát, a többit megkapjátok ráadásul”. Egészen a Szaturnusz által jelzett felelősségig tegyen meg az ember mindent jól a krisztusi modell szerint, a többit engedje át a legfelsőbb erőknek.  

Meg kellett tanulnom hozzáfogni szembenézni a félelmekkel. Ha nem érted, csináld- mondják. Akkor megérted. Mély jelentést hordoz ez.


A félelem sok árnyalatú lehet. Ami nem egész az fél. Ami nem egészséges, az valamilyen elváltozástól terhes. Lehet a félelem aggódás, gyávaság, merészség, bőszültség,hanyagság, szórakozottság, felületesség. Mindi-mind negatív előjelű minőségek.


Lehet, pontosabb megfogalmazás, hogy a félelemből születnek a negatív előjelű jellemvonások. Azt tartom fontosnak, hogy lehetőleg minél pontosabban be tudja valaki azonosítani a félelmeit. Sorsképlet ehhez nagyon jó eszköz.


Mondják, hogy a félelmekkel jobb szembenézni. Így is van. Ahhoz, előbb fel kell vállalni őket. Hasonlatos ahhoz, amikor levesszük a kabátot. Nincs mit levenni, ha nincs rajtunk előbb. Félelmekkel és ebből fakadó negatív vonásokkal mindenki rendelkezik, kívétel nélkül.


Élni lehet azzal is nyugodtan, hogy ha az ember elköteleződik az igazságkeresés mellett, és sikerül is neki ,-jó helyen, jól keresni azt,- a "sötétség kitér előle". Ha sikerül a helyes létigazságokban kitartani, képzeletben , gondolatban és tettekben , amikor megtanul valaki tisztán látni,a félelmetes , félelmet gerjesztő külső okok is maguktól eloszlanak előle.


Szeretném a mondandómat olyan módon megfogalmazni, hogy ne az tünjőn ki belőle, milyen hős vagyok, vagy micsoda hősiesség és dícső siker az, amikor az ember elszánja magát a félelmei felszámolására. Nem hősiesség kérdése ez, mindössze arról szól, hogy lehetőleg egészségesen bírjon az ember élni, komolyabb és mélyebb szenvedésektől mentesen.


Nincs ebben semmiféle üzlet, semmiféle boszorkányság, hatásvadász karriervágy vagy profit. Ellenkezőleg. Sok lesz az ellenség. Értelemszerűen. Hiszen félelmektől meggyötörten az ember sokkal hamarabb bír bántani, sokkal hamarabb ingerült és ideges. Nem lexikális tudás a félelmek ellenszere, hanem a mély létmegértés. A mély Létlogika megértése. Minél jobban megy a belelátás, belátás önmagunkon keresztül a Lét misztériumába, annál maradandóbb belső békét eredményez. A valódi belső békében élő ember a nyüzsgőnek idegesítő célpontja lehet.
A belső békében élő ember kevesebbszer érez arra késztetést, hogy célzott támadásokat indítson valaki ellen, kritikája belső látásból fakad. Külömbség va aközött, amikor valaki bőszültségből kritizál vagy csak hibákat javít.


Hibát javítani nem bántalmazás. Ha az lenne, akkor mindahányszor félelmet oldanánk magunkon belül, bántanánk magunkat. ez azonban nem így van. Amikor hibáinkon felülemelkedni a célunk, akkor annak az eredménye a felszabadulás, tudattágulás, nem pedig szenvedés. Szenvedésből megyünk ki, nem szenvedésbe kerítjük bele magunkat.


Ugyancsak értelemszerűen, ha nagyon el van burjánozódva egy-egy félelem, akkor annak hordozója, a félelemmel teli személy, olykor csípőből bánt, hárít. Ezzel félelmétől, hibáitól nem megszabadul, hanem jobban elmerül. Pl kettős mércéből nem úgy szabadul meg, ha tovább fenntartja, hanem ha megtanítja magát egyértelműsíteni. Viszont a kettős mércétől nem szabadul meg , ha rosszul tanítja magát erre és belátás helyett , hárít , kételkedik, ugyanakkor figyelmetlen és minden információt felületesen értelmez.


A folyamat tehát úgy zajlik, azt kell nagyon megérteni és elfogadni, hogy minden ember , amikor saját magán belül nekifog a félelmeinek, hibás képzeteinek , gondolatainak és cselekedeteinek a felszámolására, akkor "húzza magával a világot"(H.B) is. Arra gondolok, hogy onnantól fogva, mikor belső békéjében van, a külvilágban is változásokat tapasztal. Pl váratlanul kitér előle az őt bántani szándékozó személy. Problémái nem várt módon megoldódnak.Ezeket nevezik csodának vallásos nyelvezetben.


Sajnos , ugyancsak a rengeteg vallásos és ezoguru nyelvezet miatt, az amúgyis hiszékenységre hajlamos ember, vagy a félelmei miatt, használható spirituális kapaszkodókat kereső ember a csodák alatt valami elvont, tőle független, más emberi személyektől független , angyali vagy tündéri , illetve ördögi kívűlről ráhulló vagy rászakadó entitásoknak tulajdonítja a jóra vagy rosszra fordulásokat.


Több, mint tíz éve annak ( 2005), hogy találkoztam a jó és helyes metafizikai nyelvezettel, mely az asztrológiai szimbólumokat (is) a realitás talaján mondja el, ezért jól követhető a fizikai valóságban is helytállósága.Éppen ezért , alkalmas a fejlődésre, mert kapaszkodói használhatóak a félelmekkel való leszámolási kűzdelmekben.


Most is csak azt mondhatom, hogy beválik. Beválik az elköteleződés a félelmekkel való szembenézés mellett.Az ember jobban elkerüli a fölösleges kűzdelmeket, melyek a félelmeket nem oldják, hanem csak tartósítják, hatványozzák.Erőfeszítés, kűzdelem így is van. A pozitív, örömteliség, belső békés állapot fenntartásáért. Ez a kűzdelem viszont egészségfenntartó, erősítő, újraélesztő eredménnyel jár, hiszen célja a hibás alakzatok, képzelgések, elképzelt modellek megszűntetése , azok kicserélése egészséges, egyetemesen , mindenki jólétére vivő elképzelésekkel, gondolatokkal és cselekedetekkel.


Bátorítanék tehát ezzel a kis eszmefuttatásommal mindenkit arra, hogy merjen leszámolni a félelmekkel. Merje megkeresni saját hibáit. Más személyekkel való konfrontációk során pedig ne az egész emberre terjessze ki feltörő dühét, hanem az ember által hordozott hibás magatartást, a negatív jellemvonást kritizálja , ha erre sor kerül és tartson ki abban a szemléletben , hogy alapjában véve mindenki saját lelke felszabadulására , megváltására vágyik. Hiszen kinek jó a bánat? Kinek jó az éhség? Kinek jó a nem tápláló eledel? Szellemi eledel is lehet pocsék.Látványos, szépen csomagolt, de tápértékhiányos.


Magától értetődik az, hogy a Lélek, a szent Lélek vagy szent szellem (önvaló, krisztus, isten, atya, stb) nem rombolás, megromlás céljából leheltetett az emberbe, nem a halált, hanem az életet tartja fenn. (Magától értetődik, hogy a nemes növények érdekében huzigáljuk ki a gyomokat, nem fordítva.)


Legveszélyesebb azt hinni, tehát képzelni, gondolni, mondani , átérezni, élni, hogy valaminek nem szabadna megtörténni. Az élet paradox volta miatt, minden ami létrejön, legyen az a legnagyobb rossz is, azért jön ki a fényre , vagyis a tudatba , mert épp az a cél. Mint , ahogy eddig fejtegetni próbáltam. Hiszen meg kell javulnia a rossznak, át kell alakulnia a hibás képzetnek, ki kell cserélődnie a romboló hajlamnak ahhoz, hogy egészség álljon be és maradjon fent.Ez az átalakulás Fényben mehet végbe. Tűzben , fényben. Kűzdelemben, látásban.


Hogy kegyetlenül hat és kíméletlenül tőr fel? Ez az elfojtások miatt alakul így. Minél erősebb az ellenállás,az elfojtás, a képmutató jóságoskodás és felszínes mosoly, a viccbe burkolt felelőtlenség és még sok-sok más megnyílvánulása annak a félelemnek, hogy nehogy látszódjon a probléma, annál erőszakosabban fog előjönni, valamilyen formában. Pont azért, mert lehetőséget akar fényre kerülni, feloldódás céljából.


Csak így lesz szabadság és végső  derűs finom alaperő, ami a belső békét jelzi. Uránusz és Plutó.
 Csak így lesz szabadság és béke.
Csak így lesz éles látás és végső , derűs finom alaperő, ami a belső békét jelzi. Uránusz és Plutó.