·        János Széll István: 

  A hazugság elméletei és az igazság

Megközeliteném elsősorban a Hamvas Béla által is emlegetett transparentia szemszögéből. Atransparentia gyakorlati ténye ugyanis teljes mértékben kizárja a hazugságnak még alehetőségét is. A transparentia, vagyis áttetszőség, átlátszóság, azt jelenti, hogy elsősorban nyiltvagyok, de teljesen őszinte is – ugyanakkor a szó, gondolat és tett egységére is utal. Itt kéddolog jut eszembe: elsősorban a megengedett kegyes hazugság kérdése, ami kimondja, hogy havalakinek az az igazság -nem tesz jót-, akkor lehet neki hazudni (enyhébben szólva, el lehethallgatni előlük az igazságot) (Milyen érdekes! Az a vallás, amely Jézus Az igazságot ne rejtsétekvéka alá tézisét elfogadja, ugyanakkor a kegyes hazugságot is…), de ehhez szorosan kapcsolódikaz, hogy az embernek meg lehet-e mondani az igazságot.Én hiszek az igazság gyógyitó erejében, ellentétben a legtöbb emberrel körülöttem. Akorházakban bevett szokás, hogy a rákos beteg elől a betegségét elhazudják, azzal az indokkal,hogy ez a tudat őt még betegebbé tenné. Természetesen ez onnan ered, hogy azorvostudománynak talán halvány segédfogalmai sincsenek a betegség mélyebb, igazi okairól.Persze most azt is mondhatnánk, hogy hát ez az illető karmája, de én mégis ezeket a téziseketfelháboritónak tartom.Miközben az emberek a hazugságot elfogadják és gyakorolják, az olyan mélyen szövi be magát alelkekbe, hogy nehéz feladat tiszta vizet önteni a pohárba. Kedvenc témám megemliteni azegyik példámat a női festett hajjal, mert azt például senkinek eszébe sem jut a hazugságszférájába beiktatni. Nem tudják ezt a példát? A barna nő, aki a haját szőkére festi, azt alátszatot kelti, hogy ő egy szőke nő. A férfi, aki szőke nőre van hangolodva (tudjuk, a két tipusúnő között lelki – érzéki stb külömbségek vannak, ne hogy azt mondja valaki, hogy teljesenmindegy!), megismerkedik ezzel a szőke lánnyal. Járnak is együtt, szeretik is egymást, de hamarkezd érződni, hogy valami nem stimmel. Hát persze! A férfi szőke nőre vágyott, de amit kapott,

az barna! Micsoda kib…., nem? Igen, legyint az olvasó, persze ez tulzás…. Lehet túlzás, de hogy ahazugság kategóriájában benne van, az biztos. Ahogy benne van a magasitott sarok, aszilikonozott mell, a kigyurt izomzat (általában gyengelelkű férfiaknál), s még sorolhatnám.De majd legközelebb…De mielőtt befejezném: ma a munkából hazafele azon gondolkodtam, hogy a kegyesgyilkosságot lehetne-e bevezetni és engedélyeztetni? Aztán eszembe jutott az aktiv eutanázia, srájöttem….A hazugságot osztályozni lehetne, de most a hazugság céljáról tegyünk egy kis megjegyzést. Milehet a hazugság célja, ha nem a könnyités? Mindegyik esetben csakis a könnyitéshez érkezünkvizsgálódásunk során. Az ember hazudik a másik embernek, mert – feltételezi – az igazság csakkomplikációkat és problémákat szülne. Vegyünk egy konkrét esetet: ha egy ember az élettársátmegcsalja, akkor legtöbbször azt az élettársa előtt lehazudja, hogy a kényelmetlen otthonibalhét kikerülje. De még a gyermek is, ha az iskolában rossz jegyet kap, otthon nem mondja el,mert kényelmetlen ha megszidják. Mindenképpen a nehézség kikerülése a cél. Van ember,akinek a hazugság életfilozófia, azt tartja, hogy hazugság nélkül – a mai világban, ahogy szoktákmondani – az ember nem érvényesül. Hazudni kell a karrier miatt, a család miatt, akörülmények miatt. Az, hogy az emberek egyre többet hazudnak, biztos. De miért? Mert egyrenehezebben viselik el a világ, az élet nehézségeit? Vagy egyre nehezebb az élet? Vagymindkettő?Az tény, hogy az élet tényleg nehezebb. Nem másért, az ember nehezitette meg azáltal, hogykönnyiteni akarta. A kényelemcentrikus felfogás sok nehézséget idézett be. Az embernekhazudnia kell, hogy a kényelmét megtartsa.Vagyis: a hazugság a kényelmet szolgálja, s egy olyan világban, ahol minden harc a kényelemértvan, a hazugság létjogosult, mint kényelem fele vezető eszköz. A kérdés csak az, hogy le kell-emondanunk a kényelemről. A mai világ úgy van berendezve, hogy a kényelmet csak hazugsággallehet fenttartani. A hazugság az élet legkissebb mozdulataiban is jelen van. Még az ágyunk semaz igazi ágy, ahogy Hamvas mondja, csak fekhely.

 Ezért, bármennyire nem követhető és nem észrevehető, az ember a hazugsággal az értékeketelveszti, és giccseket halmoz fel. Az ember a hazugsággal a valódit elveszti, s áldolgokkal veszimagát körül. Kényelmes, ugyanakkor értéktelen, szellemtelen áldolgokkal.Sok gyakorlat után az ember már nem veszi észre, hogy hazudott. A valóság elferditése ugyanismár az elméjében megtörtént. A hazugság egyik fokozata az összezavarodottság, amikor azember a hazugságot és az igazságot ténylegesen nem tudja megkülömböztetni, még ha akarjasem. Igy alakul ki a többség igazsága, pedig egy hazugságot mondhatnak ezren, százezren vagymilliárdan, az mindig hazugság marad. Ez a statisztika: a többség – dönt – igazság.Azt hiszi az olvasó, hogy a margarin, amit megeszik, nem hazugság? Vagy, ahogy az előzőkbenirtam, a szőkére festett barna haj, nem hazugság? A politikai kampány nem hazugság?Bizony, hazugság.Az igazsághoz hű lenni nehéz. Nehéz, mert az embernek le kell mondania a kényelemről, s aproblémákat fel kell vállalnia. Ezért még az amúgy igazság-párti emberek is összerándulnak ésvédekező állást vesznek fel e szavak hallatán. Megpróbálnak alkudni az igazsággal. Hátha mégez a kis, parányi, ártalmatlan hazugság elcsúszna igazság néven…Hátha nem is lehet tudni, mi az igazság, s akkor nem terhel felelősség. Hisz nem tudtam….Szomorú hirem van. Az igazságról tudni lehet. Előttünk van.A hazugság – szövevénybe az ember beleszületik. Van aki több, van aki kevesebb hazugság-szálat hoz magával, a nevelés és az iskola azomban ezeket a szálakat megvastagitja,megsürüsiti. Ez az élet folyamán kialakuló igazság – mentesités. Egy adott fokig minden emberegyetért azzal, hogy ne hazudni. Egy adott fokig. Ez az adott fok nem más, mint az ember azon határa, ahol a kényelmét és biztonságát megbomlani látja. Amikor megérzi ezt a határt, előveszi a jól bevált hazugság – praktikát. Más szóval ez azt is jelenti, hogy az ember rögtön hazudik,ahogy nehézségbe ütközik. Lehet a legnagyobb metafizikus, a Mester – elkezd hazudni. A hazugság létbontás. A mai ember azt hiszi, hogy a becsületes élet az igazságok és hazugságok helyes egyensúlyában rejlik, vagy a “hazudhatsz csak ki ne derüljön” alapelvben. A ki nem derült hazugság nem hazugság, mondják. Igen ám, de ezek csak a felszin dolgai. Mi van az önmagunkkal való viszonyunkal? Magunknak mit és mennyit hazudunk? Hogy mennyire benne vagyunk a hazugság – csávában, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy MA KÜLÖN ERŐFESZITÉS ÉS IGAZSÁGKUTATÁS KELL ahhoz, hogy az ember NE HAZUDJON. Egyébbként autómatikusan hazudik. A világnézet is hazugságrendszer. Mert ha igazság lenne,nem világnézet lenne, hanem világtudat, Istentudat, Istenazonosság. A világnézetet sokat gyakorolt kis és nagy hazugságok épitik ki, amelyek megvédenek a kényelem elvesztésétől és más kellemetlenségektől. Elsősorban az ember hivatkozik. Mi lenne nagyobb hazugság, mint a hivatkozás? Egyszerű példa erre egy kis meghűlés is, ahol az ember a baktériumokra, a kollégákra, a hidegre, a húzatra, a korházra, az orvosokra – vagy akár Istenre hivatkozik. Ők a hibásak, az okozók. Az ember ezt elhiszi, s azután védekezni kezd mindezek ellen. Nem szabad húzatban ülni, mert meghülsz, nem szabad olyan társaságba keveredni, ahol betegek az emberek mert elkapod, és igy tovább. Ez lassan a világnézet. “Isten megver”.Nem, az igazságért nem ütnek fejbe. Csak a hazugságért ütjük fejbe magunkat az idők folyamán, de azt folyamatosan tesszük, s nem tudjuk, hol a baj. Az igazság a legerősebb, és mindig az igazmondó oldalán áll. A hazugság gyenge és erőtlen. Ha valamiért fejbevertek, az nem az igazság volt, hanem hogy vegyük észre magunkat, miket hazudunk magunknak még mindig.Egy kis fejtörő az autómatizált hazugságról…Egy férfi megy az utcán, és meglát egy szép, csinos nőt, akinek öltözete a mai divat szerint való:minden látszik rajta, amit egy férfi megnéz, s a lényeg is ki van emelve hogy elképzelni könyebben lehessen. A ruházat, a festék, a sejtetős kivillanó formák azt mondják a szemnek:IGEN, szeretkezni akarok. Bárkivel, hisz itt vagyok az úton, mindenki láthat és bámulhat! A férfinem ebből a világból való, igy odamegy a nőhöz, s ajánlja magát. Persze kap egy pofot, hogyan

is merte. A nem-ebből-a-világból jött férfi nem érti, mit látott rosszúl. Nem, nem látott rosszúl,csak nem tudta, hogy a nő hazudik. Nem azt akarja, amit mutat: csak magának akar tetszeni. De a nem-ebből-a-világból jött férfinek úgymond szerencséje is volt. Mert ha a szeretkezés összejött volna, nagyon kiábrándult volna. Megtudta volna, hogy miért nevezik errefele a szeretkezést “dugásnak”. (Nem is beszélve a már emlitett csalódásról, hogy a szőke, nagymellű, 185 centi magas nőről az ágyban derül ki, hogy barna, 155 centi magas, és kicsikék a mellei….)Egy nő, aki szintén nem-ebből-a-világból való, sétál az utcán, s meglát egy izmos, férfias, határozott férfit. Meg is tetszik neki, s ajánlatokat tesz. A férfi ugyan nem ad pofot (magában a nőt kúrvának nevezi), hanem kihasználja a lehetőséget és elmegy a nővel. A nő, aki nem-ebből-a-világból jött, csalódottan fogja tapasztalni, hogy ez a “férfi” nem is férfi. Gondolkodása éretlen és gyerekes, tele van félelmekkel, az izmait a vitaminok s a rendszeres súlyemelgetés adta, az anyukáját emlegeti, a szeme is ki van festve, s a szeretkezés közben rá kell jönnie a nőnek, hogy a férfi nem szeretkezik, hanem sportot űz. A nem-ebből-a-világból jött nő idejébenészbe kap és elmegy, úgymond szerencséjére, mert ha feleségül ment volna ehhez a férfihoz, a fiához ment volna.Hanem, ha a nő NŐ volna, s a férfi FÉRFI volna, egy hazugsággal kevesebb lenne a világban. Igen, ezzel elérkeztünk egy másik kényes kérdéshez is, hogy a tudomány és a vallás hol és hogyan vesz részt a hazugság – szövevény épitésében. A lényeg-elvesztés folyamata atudomány és a vallás történelmében kézzel fogható, hol csipőből lőtt tevékenység, hol tudatosmestermunka eredményeképpen. Az anyagi javak megszerzésének centrizmusában mindenféleelmélet, “tudományos tény”, vagy vallásos etikett az embereknek KÉNYELMET, maguknakJÖVEDELMET igér. Az ember bármennyit képes fizetni a kényelemért. Ha a kényelmet be is lehet biztositani, még többet fizet. A tudomány keretében igy olyan szakterületeket lehet kialakitani, amelyek az ember kényelmét, egészségét, biztonságát jó jövedelemért biztositani igérik.Természetesen ezt azzal az alaphazugsággal kell kezdeni, hogy az ember sorsának nehézségeit külső tényezők okozzák, egyrészt, s másrészt hogy az ember önerőből nem képes magát ellátni.Először a vallás “tanitotta” meg az embert arra, hogy ő egy kiszolgáltatott porszem, aki esetleg a  túlvilági élet reményében csak fohászkodhat és adakozhat az egyház papjainak, de a sorsát igyis felsőbb erők döntik el, amelyeknek a papok a törvényes közvetitői, úgymond mobiltelefonjai.A tudomány ezt az alappoziciót kihasználhatta, mert az embereknek szabadságot, tudást jólétet és kényelmet igért. Mindenki ráharapott. A valóságban a tudomány sem adott mást,mind szerencsétlenséget és szenvedést. Az oly kevés metafizikai éberséggel rendelkezőembereknek – s csakis ezeknek! – lehet eladni a gyógyszert, a mű – vitaminokat, a margarint, abiztositást, a desztillált vizet. Az éberség lefokozott állapotában az ember nem látja, mit vesz. Areklámok ügyesen célozzák meg az emberek elméjét, s elhitetik vele, hogy amit lát, arraszüksége van.Érdekes módon még azt is tudják, hogy a csokoládé és a szeretet valahol principiumok szintjénösszefügg, hisz a csoki reklámok szexuális beállitottságuak.A tudomány képviselői adott időben az szerint döntik el, hogy mi egészséges és fontos, és minem, hogy éppen mi az ami pénzt hoz, s mi nem. Az emberek többsége nem lát át ezen akelepcén, és olyan dolgokat is megvesz, megesz vagy magára ken, ami semmit sem ér.Természetesen “bizonyitékok egész sora” áll a vevő rendelkezésére, amelyeket már régen, éssokszor megcáfoltak, legyen az a napi fehérje – szükséglet vagy a tej hatása az egészségre.A probléma abban rejlik, hogy ma nincsenek gondolkodók. Csak formulák, szlógenek, “bejártútak” vannak. És reklámok, és statisztika. És mi más a statisztika, mind a többségben az igazsághamis formulája?Az igazságszenvedély nem más szerintem, mint a morál igénye. Vagy az igényesség morálja.A morált úgy tudnám megfogalmazni, hogy az ember azon igénye, akarata és hite, hogy Ő tiszta,transparens és orientált, ugyanakkor szabad legyen. A legfelsőbb morál a szabadság. A morálszintje az életmű szintje. A hazugság, a dezinformáció a világ műve. A hazugság fényében amorál minden, ami nem hazugság. Azt is mondhatnám, hogy a morál a hűség a tökéletesigazsághoz, tény – hűség, valósághűség.A legtöbb embernek csak morális aggájai vannak, de nincs morális igénye. Az igény s az aggály külömböznek.

A hazugságról le kell szokni. Ez egy következetes életgyakorlat. Figyelni kell önmagunkatminden helyzetben. De még igy is előre csak a külső hazugságokat tudjuk korlátozni. Bizonyoshelyzetekben a hazugság megint kijön belőlünk, reflex-szerűen. Van, amikor egy hazugsággaltalálkozunk, de arra nem reagálunk, inkább hallgatunk. Ez is hazugság. A hallgatás –beleeggyezés alapján a hazugságnak teret adunk. De teret adunk a hazugságnak sok másmódon is, például azzal, hogy egyszerüen nem mondunk el dolgokat embereknek, mert nemtartjuk őket erre megfelelőnek. Itt ugye bejön a kinek – mit – lehet – elmondani problématikájais.Először a hivatkozás reflexeit kell legyőzni. Le kell szokni arról, hogy hazugságainkra igazolástkeressünk. El kell vetnünk azt a tézist, hogy a cél szentesiti az eszközt. El kell vetnünk azt ahiedelmet, hogy van kegyes hazugság. El kell dobnunk az olyan kialakult eszméket, miszerint ahazugság bizonyos esetekben életmentő lehet, vagy jót teszünk vele. Ez a nehéz. Hű lenni azigazsághoz, még akkor is, ha valakinek ez fáj, valaki ettől tönkremegy vagy belehal. Ha az nemtudja elviselni az igazságot, attól még az igazság igazság marad. Egyszerü és megcáfolhatatlan.A tévedések egész sorozata ott történik, hogy a metafizikai alapokat leráztuk magunkról, mintkacatot. Ezért nem tudjuk, hogy egy rákos betegnek is ELSŐSORBAN meg kell mondani, hogyrákos, azt is, hogy ennek milyen szellemi hátterei vannak. Főleg, ha ezt a beteg megkérdezi! Demivel ma szinte senki semmivel sincs tisztában, hazug sötétben él, az igazságszenvedélyeszementségnek imponál. Az igazság erőss, mindent átható fénye a sötétben tapogatozókszemét tulságosan sérti, s védekezésre kényszeriti: még jobban elbújni, elrejtőzni.Természetesen fenntartom, hogy vannak nagyon hazug és kevésbé hazug emberek. Ez csakattól függ, hogy a hazugság, a megtévesztés hitéhez ki mennyire áll közelebb, vagymondhatnám, ki mennyire van elmerülve a szürkészöld mocsárban. Vannak emberek, akikigyekeznek a többinél is sokkal többet hazudni, akik aktivan duzzasztják a hazugság – lápot, éseffelől semmilyen lelkiismeretfurdalásuk vagy aggájuk nincs. Ezeket az embereket nevezhetjükaktiv hazugoknak. Még akkor is, ha semmi indokuk nincs rá, nincsenek semmifélehazugságreflexkiváltó helyzetben, még akkor is hazudnak, csak úgy csipőből lövik a megszokotthazugságokat. Még az sem érdekli őket, ha felsülnek, hisz nekik oly természetes ez a hitviág.Hisznek a mindenhatónak – látszó hazugságszenvedélyben.

De jobb az aktiv hazug, mind a gyáva hazug, az utóbbi ugyanis nem sportból, érdekből hazudik,hanem mert fél az igazságtól. A gyáva hazug sunyi, megbújik, tetszeleg. Jobb az aktiv hazug,“mert nem tudja, mit csinál”. A gyáva hazug, az alattomos hazug igenis tudja. Ezért elég rosszúl,esetlenül hazudik, szemével hunyorgat, szája széle megremeg. Ha lebukik, katasztrófa.A hazugsággal az ember önmagát mérgezi. Ez a méreg elzárja a fénytől, az idilltől, s lassanmegemészti, a megsemmisülés határáig. A hazugság a létezésnek ellentmond. A teremtés azoncélját, hogy az ember a fizikai világ információit felfele közvtitse, megbuktatja. Imigy a Teremtés, vagyis a Teremtő és teremtett, maga az Ember, értelmetlenné vállik, s létjogosultsága elvész.Csak az igazságnak van létjogosultsága, értelme, örökléte és idillje, ami nem igazság, aztörvényenkivüli. Ami törvényenkivüli, az történelmi. Ami történelmi, az múlandó. Ami múlandó,az nem létezik. Ami nem létezik, az hazugság.A hazugság létállapotát fenttartani annyi, mint zuhanni. Az entrópikus erők karjai között, lefele,a legkisebb energiaállapotba kerülni. Semmi akarat. Semmi tett. Semmi hit. Csak zuhanás.Elveszteni az idillt, betegnek lenni, meghalni. Az egész civilizált történelem az entrópikuserőknek hódol, a kényelem, a margarin, a virsli, a TV, az akció és a horror. A tudomány –technika eszközeivel elérni a legkisebb energiaállapotot. Meg sem mozdulni, még a szemet semkinyitani. Nem látni. Nem lépni. Csak haragudni, csak neheztelni, hogy az Úr nem adottmégnagyobb kényelmet. Csak szitkolózni és káromkodni, csak böfögni és horkolni.Szövetkezni hogy a hazugság ki ne derüljön. Aztán ugyanezért hivatkozni. Aztán addighivatkozni, mig világnézetet kialakitani. Aztán a világnézetet megvédeni. Háborúzni. Aztánegyes világnézeteknek törvényes keretet adni, vallást alapitani. A fényeket kioltani, az igazságotelföldelni, s erre tudományos érveket hozni, s elnevezni reformációnak, vagy felvilágosodásnak.Felvilágosodásnak, ahol beteg orvos “gyógyit” betegeket, bünös lelkipásztor “térit útjára”bűnösöket, lelkibeteg pszihológus “vezet jó útra” depressziósokat vagy neurózisosokat, s aholbármit el lehet adni bárkinek szép dobozban és jólhangzó névvel

A gondolatok felülvizsgálata elsősorban, majd a szó és a tett “ellenőrzése” az, amelyen keresztüllépésről lépésre az igazsághoz hűnek lehet lenni. Azonban kell valamiféle referencia, sugallatvagy bölcsesség, ami segit a gondolatainkban rendet teremteni, s a hamisat az igaztólelválasztani. Kell egy egzakt tudomány, amelynek segitségével a dolgokat meg lehetkülömböztetni, s az egyetemes, egyedi igazságokra rá lehet eszmélni.A hagyományok hagytak ránk ilyen eszközöket, tudományokat és gyakorlatokat, amelyeket amai tudományoskodás eldob. Főleg azért, mert ezek a ránkhagyott, ősi tudományok nem kivül,az anyaggal dolgoznak, hanem belül, a szellemmel. Csak ezek segitségével lehet morálisan élni.Miért?Vezessük le a hazugság summáját: egy ember olyant mond, ami nem felel meg az igazságnak.Hogy reflexből, nagyzolásból, nagyotmondásból (konfabulálásból), félelemből teszi-e, az,mindjárt meglátjuk, eléggé a kezdeti lépés. Az ember nem csak olyant mond, hanem olyant istesz, ami a valóságtól, igy az életútjától eltér. De mindennek a gyökerét a gondolkodás képezi,mert az ember olyan dolgokban gondolkodik, amelyek nincsenek összhangban a valósággal. Demég a hibás gondolatoknak is van gyökere, s ez a megfelelő tudás hiánya, amire azt mondtaannak idején Jézus, hogy “nem tudja mit csinál”… Rá kell jönnünk tehát, hogy a hazugságmegszüntetéséhez olyan tudásra van az embernek szüksége, amit sem a modern tudomány,sem a vallás, sem ezeknek az ágazatai nem tudnak nyujtani. Ugyanis az embernek meg kellgyőződnie arról, hogy ő miért nem hazudhat, azonkivül, hogy tudomása kell legyen arról, mi azigazság, hogy gondolataiban tudjon rendet teremteni, s el tudja választani “a csecsemőt afürdőviztől”. A megfelelő tudás megszerzése az életmű része, mert bölcsességet, morált, ésnem utolsósorban szabadságot eredményez.A hazugság megszüntetéséhez tehát olyan információra van szükségünk, ami igaz.De hogyan ellenőrizzük le az információ igazság – tartalmát? Úgy, hogy beültessük agyakorlatba, s ott annak müködnie kell. Ha valami nem müködik, az nem igaz.

Az életmű elkészitéséhez igazságra, igazságtudatra és transzparenciára van szükségünk.Egyenesség és átláthatóság. Igazat mondunk, mert igazak vagyunk. A morál az igazság tartása.Elvetni mindent, ami hamis, ami csak elmélet, ami szédület, kábitószer.Az igazságkeresésnek eszközei és szabályai vannak. Szabálya, hogy belül kell keresni,önmagunkban.