Újjászületés

Boldogan indultam az új évnek . Bár számomra az új év nem naptárfüggő, inkább onnan számítom, ahol valami új kezdődik és az az új teljesebb, mint az előző.

Elhatározást tettem újra, hogy leteszem a húst, a cukrot, a kávét. Szénsavast se iszom, jobb az , ha nem terhelem magam vele.

Nem mindenki ugyanazon oknál fogva képtelen elbúcsúzni ártalmaktól. Van, akinek összetettebb, másoknak kevésbé összetett képeket kell kibogoznia ahhoz, hogy szemernyi hazugságot se hagyjon magában.

2005 ben nagyon intenzív megvilágosodásban volt részem, azt hiszem a teljes boldogság állapotát akkor értem el. Rengeteg minden, nagyon rövid idő alatt vált érhetővé és átláthatóvá számomra. Mindez annak következtében történt, hogy sorsfeltárást kértem egy metafizikai alapokon értelmező asztrológustól.

Világos volt az is, hogy a hús nem embernek való, de annyira megszoktam és ebbe annyira beleszővődőtt a kételkedés is, ami az Ikrek karmámból fakad, hogy ébertelenebb, szundibb időben, mindig elkaptak a kifogások és ürügyek, amelyek remekül szolgáltak a Szűz és a Rák karmámnak. Kényelmes és izgalmas volt húst enni, bár láttam, hogy teljesen rossz. Jó erős hálót szőttem a lustaságból, közönyből, butaságokból és a szervezetem is követte ezt a képet. Híztam, tompultam, fáradtam, a depresszió irányába kezdtem indulni.

A hússal való táplálkozás nem csak a fizikai szervezetben tesz károkat, mindennek megvan az eredete szellemi-lelki zónákban. Tehát elsősorban ott "fent" keletkezik mindenféle szövevény, az itt "lent" csak követi a mintát.

Idén újra nekiveselkedtem, hogy a fenti mintázatokat rendbe tegyem és így a húsevés nagy kérdését is végleg felszabadítsam. Elém került egy mellbevágó , jó kis kérdés: Hány percig hiszed el a hazugságot?

Nem fogom többé elhinni. Minek az? Minek higyjem el, hogy a hús jó az embernek? Előttem van, hogy minden egyes lény saját rendeltetését tőlti be és ennek eredményeképpen jól is van, egészséges. Hány és hány eset nem mutatta már meg, hogy háziállatok emberi nyavalyákban betegednek meg. A vadon élő állatok is pont jól vannak, amíg az ember nem matat bele az életükbe. Onnantól fogva vége a boldogságnak.Miután egy-egy természetes állapot meg van zavarva, ott már mind tehetik és vehetik , rakosgathatják ide-oda őket, mert hiába. Az állatoknak arra van szükségük, hogy békén hagyják őket a saját életükben.

Az ember boldogságának is vége, amint elkezd beleavatkozni más lények életébe úgy, hogy megfossza szabadságuktól, rendeltetésüktől.

Egyik nap, amint adtam a cicáknak enni a nedves macskatápból, az jutott eszembe, mikor evett a vadmacska marhahúst? Szerintem önerőből soha. Egyrészt nem él falkában, másrészt nincs neki ahhoz érkezése, nem dolga neki a nagytestű állatok leterítése, táplálkozás céljából. Amit önerőből le tud teríteni , el tud kapni, abból ő optimálisan megél. Leéli az életét és csendben átmegy a halálon. Most nem téma, hogy miképpen lehet neki még elpusztulni, most a rendeltetés a mirevalóság szemléletén haladunk. A vadmacska és legyengített formája a házi macska is akkor boldog, ha a mirevalóságában hagyják.

Egy-egy húsevő és vegetáriánus csatamezőn mindig erős lövöldözések zajlanak. Jó dühösek a vegánok is. Töprengtem rajta egy ideig, vajon miért szabadul el az indulat. Hát persze-ütöttem a fejemre! Hát ők a védők. Ők az állatokat védik, míg a húsevők nem védik, hanem ölik. No, de minek védeni egy állatot és főleg kitől? A vegán ember saját magától védi az állatot? De minek? Hiszen önerőből hozzá se tudna szagolni, nemhogy utolérje, elharapja a torkát és  megegye? Most akkor mitől ingerült? Hogy a húsevő miért nem védi ugyanúgy az állatot? Vagy pedig a ragadozósága nem múlik el, csak valami ál-nagylelkűség fátyla mögé bújva tetszeleg önmaga előtt, hogy milyen rendes már, hogy ott az állat húsa, de nem veti rá magát. Emlékszem, gyerekkoromban , anyám mindig úgy sajnálta a növényevőt, ha elkapta az oroszlán. Nem tudta elfogadni az élet rendjét. Miközben ette a húst , persze. Az rendjén volt....

Mindez mind örvénylik egy icipici igazság-mag körül : az ember saját magát kellene óvnia olyan hazudozásoktól és egy percig se higyje el azokat a hazugságokat, amelyek azt akarják elhitetni, hogy a hús embernek való lenne. Az, hogy beteggé válik tőle, az már következmény. A hamis imaginációt követő fiziológiai következmény.

Amit az ember imaginációjába helyez, azzá alakul- mondja Hamvas Béla.

Az ember a hazudozásoktól felszabadítja magát azáltal, hogy alaposan belenéz az életvíziójába és ott rendet teremt.

A szelíd háziasított állatok nem külön faj, rendeltetéssel. A háziasított állatok rendeltetését az ember kezdte el megszabni és ma már ott tart, hogy annyira gyengék az állatok, hogy egész rövid ideig élnek és orvosságok nélkül ki se bírják az életet. Csoda, ha az ember is teljesen össze-vissza zavarodik ennyi kegyetlen tett során? Még akkor is, ha támogatja és nem direkt csinálja a kegyetlenkedést.

Az állatok helyett az embereket kellene megvédeni a téves elképzelésektől, a lustaságtól, a kényelemtől, a profitéhségtől, a közönytől , A HATÁRTALAN ÉLVEZKEDÉSI VÁGYTÓLés mindattól az információs zavartól ÉS CSAVARTÓL, aminek a következtében a kegyetlenségeket elköveti. A vegánok és állatvédők is felül kell vizsgálják, amikor elkezdik letenni a húst, hogy ne hagyjanak magukban szemernyi kevélységet se, egyik irányban se. Se arra, ahol a jószívűség leple alatt jól járást remélnek, amiatt, hogy nem szolgálják az állatok bántalmazását. Mert akkor ruhát se adjanak a kutyára és sapkát a macskára. Ne tartsanak halat akváriumba és madarat a kalitkába. Ezeknek az állatoknak ezek sem tartoznak a boldogságukhoz.
S abba az irányba se érezzék magukat magasabb rendűnek húsevő társaiknál, hogy azt képzeljék tovább élnek azért, mert nem esznek húst. Ugyanis ha a rendeltetést nem értik meg teljes valójában és terjedelmében, akkor pusztán az állati izmok kihagyása étkezés céljából nem elég az igazi felszabaduláshoz és így, a boldogsághoz.  A harag és düh megmarad, ami szintúgy rombol.

Nem előnyőkért  érdemes betartani a szabályt, nem győzelem céljából, hanem boldogság céljából.
Egy mosoly mögött vagy igazi boldogság van vagy álboldogság.

Egy biztos: az ember, ha elkezd hússal táplálkozni, sőt olyan hússal táplálkozni, amit még el is rontott, visszahatásaiban nem állatias képzetei és gondolatai lesznek. Attól nem állattá válik, hanem szörnyeteggé. Olyan kuszaságok és zagyvaságok gyötrik, amik oda is el tudnak vezetni, hogy a gyengébb élőlények esetében annyi jut eszébe, hogy vagy élvez velük vagy elpusztítja.

Mielőbbi felébredést kívánok!

A Skorpió szelleme

A pozitív értelemben vett skorpiói szellem mondata: " ...az ember nem akkor hal meg, amikor szeret, hanem amikor lehet".

Ezt a Száz év magány-ban írja G.Garcia Márquez.

Milyen pontos megfogalmazás. Hasonló ahhoz, amikor azt mondták ki, hogy "semmi se vész el, csak átalakul", vagy ahhoz, hogy "nem lenne hatalmad felettem, ha az én atyám nem akarná", stb.

Van , amit lehet valahogy, valamikor és lehetetlen bármikor, bármit, bárhogy. Örök törvény. Igazságos.

 

A negatív , összezavarodott skorpiói szellem igazságtalanságra, gyűlőletre, bosszúállásra, kioktatásra , öngyilkosságra, neheztelésre  hajlamosít. 

Mire jó a boldogság?

https://www.youtube.com/watch?v=EHbTqMbHxwk&t=325s

Nem oltásellenes vagyok, hanem boldogságpárti.  Az oltásokat azért adják, hogy ismertessék (szoktassák?) meg az immunrendszerrel  egy legyengített  kórokozót és serkenjen harcba a szervezet korábban , vívjon győzelmet felette.  Meg szeretné előzni az ember a strapát, azt gondolván kifog az életen. Azonban, ahogy  kézzelfoghatóan látszik, az élet nem ilyen szimpla alapokon zajlik, huncutul kifog az emberen és mégis bele lehet esni betegeskedésekbe akkor is, ha oltottak vagyunk . Ugyanígy, az is nyugodtan felmerül, hogy oltás nélkül se esünk bele betegségekbe, holott körülöttünk oltottak és nem oltottak is bajlódnak  vírusokkal.

Az immunrendszert  állóképességnek hívom magyarul és az állóképesség nem egyéb mint a boldog állapot. Olyan boldogsági állapot, amely  egységérzetből táplálkozik, nem kell hozzá különleges ok, motiváció. Alapmotívuma olyan szerves felfogás a létezésről és annak alanyáról, a személyről ( ön-mag- (am)-ról) amely stabil és megingathatatlan. Olyan forró összetartozásérzés  a teljes mindenséggel, mely nem bomlasztható. Ez nem  az agyi tekervények műkődésének az eredménye,  mint ahogy egy motor sem azért műkődik , mert vannak benne alkatrészek és tud műkődni.  Kell hozzá  begyújthatóság, tűz, szikra, égés. Az agy   eszköze az elmének, az elme eszköze az őserőknek, az őserők az esszenciái az életműkődésnek. Vagyis ők maguk , együtthatásuk  jelentik az életet.  Az alany gondolkodik az agyával, nem az agya, az alannyal. Nem azért ússza meg valaki a betegségeket , mert agyilag mondogatja magának , hogy boldog. Ez nem elég. Ez nem adja meg azt az életműkődés- intenzitást, ami  által létrejön  a kellően erős tartás. 

A tudat több, mint a ráció, a ráció létezni se tudna tudat nélkül. A személyi tudat tisztasága és zavarhatatlansága  nem támadható. Nyílván, ezt elérni fogyasztói mentalitással, kételkedésekkel és egyéb eszmékkel , lehetetlen. 

Ha bomlaszthatatlan boldogságérzete van az alanynak /személynek,  akkor végzetesen nem tudják megbetegíteni a baktériumok, vírusos fertőződéseknek kevés a valószínűsége. Ezért  létezhet olyan, amikor járványok idején , vannak túlélők. Ezért van az, hogy boldogságállapot idején a betegeskedések rövidebbek, enyhébb a kifutásuk.

Legtöbbször, nem tudatos ez a belső, mély , szerves egységérzet, vagyis az ember nem tudná elmesélni, ha kérdeznék, hogy  miért nem kapja el  egyik vagy másik fertőzést. Miért esik át ő könnyebben egye-egy betegeskedésen, baleseten, míg mások többet kínlódnak.  Egyszerűen harmóniában vannak az őserők, melyekből az ember összetevődik és melyek rajta keresztül áramlanak.  Az élet rendben zajlik. 

A fejlődéshez, vagyis ahhoz, hogy  a helyzetekben kellően elvégzett konfrontáció nyomán újabb felismerésekhez jusson valaki, a legjobb , ha alapállásban boldogság van. Fejlődni azt jelenti, hogy  egyre összetettebb  formákban és tartalmakban is  felfedezni az életrendet.  Fejlődni , azt is jelenti, hogy nem haragudni, amiért összekuszálódott  formákkal és tartalmakkal konfrontálódni  szükséges. Nem neheztelni, amiért  egyáltalán erről szól a létezés.

 Boldogan venni az akadályokat, kellő lendülettel és bátorsággal, értelemmel és türelemmel venni fel a harcot, nyíltan, ön-és ősbizalommal , olyan következményekkel jár,  melyek a fizikai világban úgy vetülnek le, mint testi egészség. Nem kezdenek romolni a szervek, a szövetek nem károsodnak, a sejtek nem kezdenek kódokat félreolvasni. Amint fent, úgy lent elv alapján, ha a képzeletvilágban nincs káosz, ijedelem, szorongás, félelem, gyűlőlet, más szóval, ha nincs diszharmónia, akkor a fizikai szervezetben is normálisan zajlanak a folyamatok. Káosz mindig keletkezhet, ez a dolga. A tudatnak meg az, hogy a káoszt renddé alakítsa. Paradoxon. Ha belenyúl , káoszt szül, majd elrendezi újra.

Szokássá válhat, hogy valami ellen megy a harc. Ha ezt kell mondani, akkor az ellenfél  a diszharmónia és a harc abból áll, hogy átváltoztatjuk harmóniává. Megfosszuk azoktól az áligazságoktól, amelyekből táplálkozik. Leszereljük , felmutatva  eredeti formáját és tartalmát.

Minden diszharmónia megbonthatja a boldogságérzetet. A diszharmóniák azonban nem önálló forrással rendelkező valóságok. Nem létezik egy harmónikus valóság és egy diszharmónikus valóság. Egy valóság van, melyen belül diszharmóniák léphetnek fel.  Ha például nem áramlik egészségesen  a Szaturnusz által jelölt őserő , tehát diszharmónikusan jelentkezik , akkor a csontokban keletkeznek elváltozások. A fájdalom jelzi, hogy valamit abba kell hagyni, a tartás, a felelősség közeledik valamelyik véglet felé. Vagy túlságosan mereven állunk valamihez, vagy túlságosan lazán. 

Ha az ember észre veszi, hogy fizikailag hajlamos a megfázásra és ezek a megfázások  torokfájdalmakkal járnak, akkor hiába oltatja be magát influenza elleni oltással, mert ha az őserő, jelen esetben a Vénuszi őserő, mely a Bika uralkodója, szélsőséges formában kap helyet a személy életvitelében, akkor  ameddig ezt nem hozza rendbe , semmiféle oltás nem menti fel  a diszharmónikus megélés következményei alól. Valószínű, hogy nem nyel le valamit, vagy túl sokat nyel, torkos. Aggódik az anyagiakért, a kényelemért, a kellemes dolgoktól való lemaradásért, stb.  Nem kimondottan fizikai táplálék jön szóba torkosság esetén, hanem szellemi információ is lehet.  Természetesen nem elég ennyi példának, mert ha láz van, akkor a Marsi erők is közre játszanak,  mint  pl az elfojtott  tűz  (indulatok) . Ha mirigyek duzzadnak meg , akkor a Neptunusz ősereje is beleszól a dologba, stb. Legyen elég annyi, hogy az okok nem a ráció világában találhatók, hanem az analógiás láncban és mivel az élet felülről lefelé nő, minél sikeresebben oldunk fel egy diszharmóniát  a finomabb dimenziók szintjén, annál könnyebb lefolyása van  fizikailag a bántalomnak. Minél boldogtalanabb az alapállás, annál jobban eluralja a betegség az embert. Mert ha az ember boldog,-derűs alapállását meg bírja tartani, akkor ez a derű is hozzájárul ahhoz, hogy hamarabb meggyógyuljon.

Amikor a születési térképen, más szóval  a személyi horoszkópban megfigyeli az ember , hol hajlamos káoszt gerjeszteni magában, már tett egy lépést afelé, hogy a boldogsági alapállást megszerezze. Ha elég komolyan veszi  a munkát, melynek során megtanítja magát arra, hogy rendbe szedje a diszharmónikus késztetéseit, annyi mint amikor immunrendszerét erősen tartja.  Amikor rááll arra az alapra, ahol a magasrendű tudat fényében  lát  és eligazodik a rendeltetésben, akkor ott van, ahol kimondható : ha isten velem, ki ellenem? Magyarán: ha az isteni érdekek mentén vándorolok és nem tévelygek vagy nem feszülök ellene az őserőknek, akkor hol van olyan szerves forma és tartalom, amit ne ismernék fel és ne tudnám a helyén kezelni? Ha személyként, emberi lényként  önreflexióval rendelkezem és ezt az önreflexiót arra használom, hogy megnézzem mi van velem, az én belső tájaimon, ahol tőlem  különböző vibrációk  rengetege hullámzik és az valamilyen módon és értelemben mind én vagyok (ugye szerves ős-rend-szer), akkor hol lenne ezen kívűl  olyan erő , ami ellenem dolgozna? 

A metafizikai Abszolútumnak nincs egyenértékű ellentéte. A sötétség és a világosság nem két valóság.

Azt hiszem, hogy  szellemi  információ-oltás is van és remélem , ez annak sikeredett. Váljon egészségünkre!

Az igazság vagy az igazságom ?

Amikor valaki fél az igazságtól, rendszerint zavarja, ha valaki könnyedén beszél róla és ha van elég marsi merészség benne, akkor neki is feszül a témának ,-a témát fejtegető személynek is egyúttal-, feltéve a kérdést, miszerint honnan lehetne tudni mi az igazság, vagy pedig egyenesen lehurrogja a lelkesen és nyugodtan igazságról beszélőt azzal, hogy nincs egy igazság, mindenkinek igaza van a maga módján , senki emberfia nem lehet az igazság birtokában.

Ha a merészség irányít, az illetőnek türelmetlen a magatartása, csak a falat építené fel még jobban, hogy még inkább fenntarthassa saját félelmét, hogy márpedig igazságot csak valami rajta és ezért minden emberen kívűl levő erő láthat. Tévút. Ez a kétség útja. A kétség útja az, amikor magamat és Önvalómat egymáshoz képest idegennek fogom fel , magam olyannyira kiszolgáltatva érzékelem ennek a rajtam kívűli erőnek, mintha nem ugyanazon valóság lennénk.

Szóval felmerül a kérdés arról, hogy van-e igazság, amibe meg lehetne kapaszkodni a nyomorúság, félelem , betegség és egyéb démoni erők elhatalmasodása esetén. Nincs ember, aki ép tudattal ne kersné a kapaszkodókat, hiszen a démoni erők nyomulása alól senki se kivétel.
Valahonnan tudja sok ember , hogy van igazság. Keressük is állandóan. Van , aki gondviselésnek hívja. Baj szokott lenni, amikor hamar elveti az ember a kapaszkodót, ha azt érzékeli, hogy az általa elképzelt gondviselés nem úgy visel róla gondot, ahogy ő szeretné , saját logikája szerint. Van olyan, hogy nehéz elviselni a gondviselést úgy, mint megfosztót. A hűlyeségünktől való megfosztást. Mert a hűlyeség , alacsony rezgésfokon jólesik az embernek. Mint a lábvíz. Inkább a Halak karmánál merül fel ez , az Önvalóban való mélységes csalódás. Még a gyűlőlet is megszületik belőle, hiszen nem fénnyel teli értelemmel történik az elképzelés a gondoskodásról.

Az igazság nem emberi agy szüleménye, nem az ego tetszés szerinti megállapítása. Az igazságot az ego, a személyes elme segítségével , ész-re lehet venni és bele lehet kapaszkodni. Mert az igazság időn túli , örökérvényű. Nem lehet érdekekre felhasználni, mert nincs rajta semmi profit. Magyarul nyerészkedés.

Mindenkinek ugyanúgy rendelkezésére áll és akárhányszor elő veheti, észre veheti, bele kapaszkodhat. Nem kopik el, nem fogy el. Mindig érvényes és mindig elég erős ahhoz, hogy ahhoz igazodva jól gondoskodjon az ember magáról.

Az igazság mindig elég erős ahhoz, hogy boldogsággal teljen el az ember és ebből kifolyólag olyan intenzitással égjen benne az élet tüze, hogy egészsége ne romoljon el.
Az igazság felmutatása metafizikai szemlélet talaján végezhető el. Tehát a metafizika felől közelíthető meg.

Itt ki kell fejeznem abbéli szomorúságom, hogy még a metafizikai szemlélet terjesztői is elzárják az információ-csapot, arra hivatkozva , hogy az előadások nem tanítási célzattal születnek. Miért nem látják vajon, hogy aki tanulni akar ebből, az úgyse fogja érteni, a többiek pdig, akik beavatottak, azoknak éltető szellemi táplálék?

Valószínűleg kevélységi karmájuk hálójába szorultak.

Nem baj, a lényeg az, hogy az egyetemes igazságok onnan ismerhetőek fel, -szemben az ésszerű igazságokkal-, hogy a valóságban és személyesen se lehet megcáfolni.
Pl: "Aki ad, mélyebben van kötve, mint aki kap". Első hallásra alig érthető a szűklátókörűség és a felelőtlenség ( negatív Jupiter és zavaros Szaturnusz ) esetén. Ilyenkor jól jön egy beavatás, mely során kifejtésre kerül a megfogalmazott üzenet, amit hordoz.

Az Evangéliumokat kellő értelemmel figyelve, nem csak futólag és felületesen értve , kibontakozik a sok-sok kapaszkodó, melyhez igazodva a boldogság állapotába lehet kerülni.
Sajnos van elég olyan felfogás, miszerint jónak kell lenni, mert majd a halál után valamiféle jutalomban lehet részesülni. Kényelmes karmikus hajlammal születettek , pl Bika, Nyilas vagy Halak karmások ezt valami cukorkának nézik, amit megkapnak , ha megeszik az ebédet. A Bak karma és a Vizöntő karma abban tévelyeg, hogy majd a következő életben lesz a szabadulás.

Az a megfelelő hozzáállás, amikor vallásosság és vallás-ellenesség helyett, a maga jelentésében alakul ki a felfogás arról, mikor és hogyan alakítható ki, teremthető meg az az alapállás (élet-és létszemlélet), amelyet megteremtve a boldogság állapotába lehet kerülni.
Útikönyvnek ott a személyes sorsképlet és az örökérvényű igazságok. Ezek mentén haladva , most itt, földi élet során is a mennyek országában lehet élni.

Érdekes megfigyelni és időt szentelni a 8 boldogságban leírt útmutatásra.
"1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10)."

Mikor , gyerekként templomba hordoztak és minden vasárnap prédikációt hallgattam, sose értettem , mit akarnak kifejezni. Csak egyre több lett a kérdés. Mint már írtam, nem minden szentírás-értelmező (pap) tudja átadni az információt. Csak olyan szép langyos mese marad az egész, vagy pedig egy felelőtlen életvitel, mert folyton azt hírdetik,helyettünk van aki elvégezze a megváltást. Hűlyeségek ezek.

Éber érzékkel azonban, nagyon is világos, hogy most ,attól a pillanattól, amint rendesen felfogta az ember az üzenetet, alkalmazni tudja az életében és a csoda az lesz, hogy elkezd látni. Amint világosan lát, boldogság tőlti el, mert felszabadul a hamis elképzelések alól.

Az élet értelme, leleplezni a hazudozást, az átverést. Most is háború van. Ideológiai

1945-ben, még a második világháború befejezése ellőt, Allen W. Dulles ismert amerikai politikus (aki a 1953–1961 években a CIA igazgatója volt), fellépett az USA kongresszusában és a „hidegháború” elveiről beszélt.
Többek között azt mondta: „Miután véget ér a háború, mindent, amivel rendelkezünk, arra kell használnunk, hogy tévútra vezessük, bolonddá tegyük az orosz népet. Amikor Oroszországban megkezdődik a káosz, a szellemi értékeiket csendesen becseréljük hamis értékekre, és rákényszerítjük őket, hogy higgyenek ezekben az értékekben. Ha ezt elérjük, akkor szinte biztos, hogy lépésről lépésre lejátszódik a legengedetlenebb nép tragédiája, az öntudatának végleges és visszaállíthatatlan elvesztése. Az irodalom, a színház, a filmek mind a legalacsonyabb emberi érzelmeket fogják ábrázolni és dicsőíteni. Olyan alkotókat fogunk támogatni, akik az emberek tudatába betáplálják a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulást, szóval minden fajta erkölcstelenséget”.
Tehát a Szovjetunió elleni tervekben A. Dulles nagyon fontosnak tartotta a szovjet társadalom szellemi, erkölcsi állapotának megrendítését. E gondolatokat A. Dulles bővebben „Az USA háború-utáni doktrínája a Szovjetunió ellen” című könyvében részletezte. Néhány idézet a könyvből, amelyek illusztrálják az irányelveket: – „Mi képesek vagyunk megváltoztatni az emberek tudatát. Káoszt teremtünk az agyukban, majd hamis irányba vezetjük az emberek értékrendjét” – „Az ember tudatába bevéssük a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az árulási hajlamot, és mindenféle erkölcstelenséget”– „Nevetségessé kell tenni a becsületességet. Ügyesen, csendesen támogatni fogjuk a szemtelenséget, a hazugságot, az alkoholizmust, a kábítószer fogyasztást, az árulást, az egymástól való állati félelmet, a gyűlöletet”– „Kiírtjuk a nép szellemi gyökereit, és megsemmisítjük az erkölcs alapjait”. „ … és ezt gyerek- és ifjúkortól kell kezdeni. Az ifjúságból cinikus kozmopolitákat fogunk faragni.”A szerző valóban egyértelműen megfogalmazta, hogy milyen irányban kell kezdeni a Szovjetunió lerombolását."

https://www.youtube.com/watch?v=NecGG2idXbI

Hamvas Béla - A méhesben (hangoskönyv)

Elhatárolódás vagy csúfolkodás / ujjal való mutogatás, ami ér?

Az asztrologosz című fórumon meg lettem szólítva. Kozma-Joó Violetta úgy érzi , valami bántja és az a valami velem van kapcsolatban. Szót érteni vele nem sikerül. Úgy tisztességes, hogy  tudomásul vegyem és elsősorban a magam egészsége miatt  és a barátaim , tanácsokért hozzám fordulók előtt  reagáljak rá.

Természetesen úgy, hogy bocsánatot kérek  és kifejezzem,  amennyire tőlem telik azt, hogy ha bántottam is valakit, az egészen biztos, hogy nem volt szándékos.

Nem megyek az illető fórumra válaszolni, mert onnan eljöttem 2O16 ban. Magam döntöttem így, az akkori legjobb belátásom szerint. Lehet spekulálgatni azon, hogy milyen okból,  viszont a spekulációkat nem lehet komolyan venni. Azt is eldöntöttem akkor, hogy a barátságot is felszámolom, mert azt vettem észre, hogy az interneten, távolból ápolt barátkozás is halálra van ítélve előbb-utóbb.  Privát levelezés idején is fenáll a veszélye annak, hogy félreérthetővé válnak mondandók, kifejezések. Sokszor még direkt, személyes kommunikáció során is, előfordul, hogy az ember nem képes azt hallani, amit mondanak, hanem beleesik saját fantáziája szövevényébe. 

Sose volt problémám a barátságkötés és barátságápolás.  Most költőztünk ki falura, nagyszerű barátokra tettünk szert.  Régi barátainkkal is örömteli volt a találkozás, mindenki örvend, hogy  úgymond „hazatértünk”.

Van olyan is, hogy ismerősi viszonynál többre nem fejlődik fel egy kapcsolódás a másik emberrel, nincs meg a közös alap. Ilyenkor  elváltunk az illetővel békében. Volt ilyen. Direkt megmondták, hogy nézd Linda, nem tudok egyet érteni azzal, amit állítasz ( asztrológiai, metafizikai tételt vagy más alapot) és szépen , minden cirkusz nélkül elváltunk, ismerősők maradtunk. Ha találkozunk, elbeszélgetünk , kész. Régi barátságokat is ott tudok folytatni, ahol abbamaradt, mert az élet elsodort egymástól az illetővel. Van olyan, hogy szeretne jobban megiserni valaki , barátkozni, de én nem tudom beosztani az időm és nem tudok létrehozni elég beszélgetést. Mindez ki van kommunikálva világosan, személyesen, direktbe . A pletykákat nem szeretem és minden erőmmel kerülöm.

Hol a baj ebben az esetben, amiért privát, internetes levelezések alapján megsértettnek érzi magát Joó Viola? Szerintem az, hogy miután eljöttem a fórumról 2016 ban, a Medárda ügye után, nem tartottam meg a magamnak tett ígéretet, hogy többé semmihez se szólok hozzá, még privátban sem, mert teljesen felesleges, megint a félreértettség  mocsarába fogok kerülni.  A Medárda ügye előtt, még volt egy , a Viola részéről való elhatárolódás irányomba, de már nem emlékszem pontosan a részletekre. Akkor is ugyanez volt a probléma, hogy én rejtetten támadok.  Én pedig végig úgy éreztem és úgy láttam, hogy valamiért nem sikerül Violával barátságba kerülnöm. Lehet ezt így is úgy is magyarázni, de csak fura mellényúlások lesznek belőle, ezért nem is bocsátkozom bele ilyen szövevényekbe. Tény az, hogy szinte megfordul a dolog. Aki ilyen közönségesen ír , azzal hogy lehetne barátságot kötni?(Akinek van hozzá gyomra, elolvashatja a sok hazudozást rólam a fórumon. Van tisztességes hozzászólás is, amelyekben egy új képlet alapján elemzéseket végeznek és van hazudozás, találgatás és önfelmentés arról, hogy éppen miért kell ezeket a hazugságokat leírni).

Tény, hogy az életben találkoztunk vagy háromszor, ha jól emlékszem. Kétszer volt nálunk , Kolozsváron , Szilárddal, amikor átutazóban voltak Magyarországra és egyszer találkoztunk a székelyföldi akkori táborhelyükön, amikor a fiammal és a férjemmel  elmentünk horoszkópügybe Szilárdhoz. Bevallom, akkor is éreztem , hogy csak erőlködés a barátkozás Violával. Nyílván ezt én éreztem így, nem őt okolom érte. Azt gondolom, ha közelebb laknánk egymáshoz és alaposabban ismernénk egymást, nem jutunk ide.  Most már teljesen mindegy. Tisztességgel fogadtam az otthonomba, vele is, mint bárki mással, teljesen nyílt voltam.

Lehetek-e barátság olyan esetben, amikor félreértésekből kifolyólag  megsértődés lesz és évekre visszamenőleg a megsértett fél a tisztességes  vendégszeretet részleteiben is keresi a kákán a csomót?  Megáll az eszem. Miért kellett személyesen is olyan levelet írnia, melyben aljassággal vádol?

Szilárddal valamivel jobban megy a kommunikáció, viszont előfordult többször, hogy veszélybe került a barátkozás. Én nem vettem ezt észre, Szilárd szokott szólni, hogy hoppá....  Magasra teszi a mércét, metafizikus, ezzel semmi baj nincs.Sose viselkedett közönségesen.

  Az én előforduló kusza megfogalmazásaim  az elég negatív Merkúrommal magyarázom, a tízes házban, Ikrekben.  Az történik , hogy nem veszem észre és feleselek, kimért kifejezések helyett. Ilyet nyílvánosan , egy fórumon nem igazán lehet tenni, ezért Szilárdot teljesen megértem, amikor ezért csendre intett.  Mivel ezt beláttam, mármint, hogy sok teendőm miatt, időhiány miatt kapkodva fogalmazhatok olykor, magam mondtam le a fórumra való írásról.

A  privát levelezések kapcsán, azonban , belátom , ezt nem mindig tudtam betartani. Nekem is véges az időm, közben elrontott életemet próbáltam helyreigazítani az évek során. Sokszor sietve írok. Nem mindig van mód az azonnali javításra. 

Szilárd volt az egyetlen személy, aki kellő mélységig tudott látni egy-egy problémát, ezért fordultam sokszor hozzá. Bocsánatot kérek, ha krízisérzetekkor úgymond zaklattam. Hiba volt és a rám fordított ídejének az értékét  igyekszem majd leróni neki  a közeljövőben. Bizonyára ezzel még tartozom neki, ezért is kerültem ilyen cirkuszokba az utóbbi időben. 

Miután a Medárda ügye lejárt és hálistennek, ahogy bíztam benne, hogy kisebb sérülésekkel helyrejön a sorsa, meg is történt.  Tavaly, 2017 őszén-telén kértem szépen Szilárdtól és Violától, töröljék a cirkusz nyomait a fórumjukon, és a videót a youtube-ról, mert engem rettenetesen nyomaszt. Váltottunk pár bocsánatkérő levelet egymással - én is bocsánatot kértem Violától , ha akaratlanul megsértettem, - részemről az ügy teljesen lezártnak volt tekintve, és a Violával soha létrejönni nem igazán tudó barátkozást és a Szilárddal való barátságot teljesen megszakítottnak tekintettem. Hozzáteszem, nagy lelki fájdalommal és bűnbánattal. Beláttam viszont, hogy ez a barátkozás nem megy. Elkönyveltem magamban úgy, hogy teljesen más lenne ez az egész, ha legalább egy városban laknánk. Hiszen csíkszeredai barátaival is lehetnek konfliktusaik, de soha , sehol az nincs nyílvánosságra hozva. Vagy az a baj tehát, hogy én nem tudom kifejezni magam rendesen, elbeszélünk egymás mellett, vagy pedig eleve nem voltam soha barátnak tekintve valamiért.

Történt  januárban, hogy egyik barátnőm, miután nem tudott kapcsolatba lépni Szilárddal, kérdezte tőlem, vajon mi lehet az oka. Elvállaltam, hogy szólok Szilárdnak a nevében.  Pontosan Január 22 én . A barátnőm szerette volna elkérni  a Szilárd által készített videókon emlegetett tanulmányt a mágiáról. Szóltam is Szilárdnak. És itt meg kellett volna álljak. Belátom, nagyon nagyot tévedtem.

 Ami kibillentett a magamnak tett ígéretemből, miszerint tartom magam ahhoz, hogy nincs több barátság, az volt, hogy Szilárd a válaszlevelében  nem csak a kért tanulmányokat küldte el, hanem elkezdett arról  beszélni, hogy a logoszra írhatok nyugodtan, ha elég összeszedett vagyok és meghaladtam a Szűzes karmámat. Ehhez szorosan hozzátartozik az, hogy  a legutolsó videón, amit készítettek, úgy  beszéltek rólam, mint barátjukról. Ugyanabba a csapdába estem.

Mikor olvastam a Szilárd levelében ezt  a Szűz-es karmameghaladást és az összeszedettséget, nálam , bevallom elszakadt a cérna. Onnantól fogva megint a vörös kakas meséje következett, amit már annyira utáltam a sok éves levelezgetésekben újra és újra felmerülő félreértések miatt. Mégis , csak úgyanúgy zajlott le. Nem végződőtt haraggal, legalábbis az én részemről, viszont megint teljesen alaptalanul megtelt az éter feketére mázolt Lindával.  Teljesen mindegy , mert nem azonosítom magam vele, de nem tagadom, hogy nyomaszt. Még a meglevő nyomasztó bajaim mellé ez cseppet se hiányzott. Dehát, ha nem tudtam leállni időben , nem tartottam be a magamnak tett igéretet, hát így jártam.

Szerintem , ha mi élőben közel  laknánk egymáshoz, többször találkoznánk, nagyon jó barátok lehetnénk, nagyokat kacagva tudnánk kommunikálni és Violával is lassan-lassan összebarátkoznánk. Nem kellene ennyi időt fecsérelni  kutakodásokra, hogy vajon , mitől vagyok én nagyon gonosz, ilyen-olyan amolyan.  Tudom én jól, milyen tudok lenni, ha nem figyelek, ha szenvedek. Beszédben az ember rögtön bocsánatot kér, javít.  Azért kértem szépen (kértem szépen, de a fórumon zaklatásnak van beállítva a szépen kérés) a letörlését a tavalyi cirkusznak is, mert iszonyú sok minden volt ott leírva , a videóban emlegetve, ami  rengeteg hibát és melléfogást hordozott. Kemény hazugságokat!! Megengedhetetlennek tartom azt, hogy részigazságok alapján állításokat koholjanak. Leállítani viszont nincs módomban. Mindenki azt csinál saját háza táján , amit akar.

Bíztam benne, hogy ahogy privátban lebeszéltük, egyikünk se foglalkozik a másikkal, se nyílvánosan, sem sehogy. Ehhez méltóan álltan hozzá a dolgokhoz. Sajnos Viola nem tartotta be és a fórumán elhatárolódási bejegyzést tett közzé, alaposan megtűzdelve félremagyarázásokkal. Csalódtam tehát benne. Most is. 

 Betudtam én a magam felelősségének, hogy miért járt a szám, dehát azt a rengeteg hibát, nincs (nem volt) módomban kijavítgatni. Ahogy azt se , ami most a fórumon lezajlott. Például dehogyis lőtték fejen a férjemet a forradalomban. A lábát érte golyó, mert a Szaturnusza a Halakban áll nála és  Kos Lilithel  született. Mindegy. Emellett még rengeteg minden van ott felemlegetve , amire egyelőre nincs időm foglalkozni, azokat helyre tenni. Úgyhogy ilyen szutykosan kell élnem, nem tudom meddig.

Egyelőre tehát betudva  a szeles, elhamarkodott, könnyelmű és felületes fogalmazásomat a Neptunusztól, Marstól és a Holdtól az Ikrekben  és tízes házban álló  Merkuromnak, amikor a Mars a Nyilasban és a Neptunusz a Skorpióban és a 4es házban áll, bocsánatot kérek, ha okot adtam szenvedésre. Nem akartam. Nem tudtam, hogy ennyire érzékenyen tudja érinteni Violát és ennyi mindent képes , mögöttes okoknak belelátni, belefantáziálni a szavaimba.
 Én nem kívánom elemezgetni se Violát, se Szilárdot, azt gondolom, éppen elegek ők egymásnak, lévén asztrológusok is.  Azt képzeltem privátban lazábban beszélget az ember, úgy veszem, mint amikor leülünk egy tea mellé  a barátunkkal és kölcsönösen rögtön javítjuk egymást , ha félrebeszélnénk. Ugyanakkor még olyat nem láttam, hogy baráti, privát beszélgetések során, egy-egy mondattal kiszaladunk elharsogni, hogy né, hogy félrebeszél az, aki nálunk van... Bocsánat, erről csak ez jut eszembe. Mert ez volt. Valóban nem volt szó Violáról a privát beszélgetés során, csak egyszer észre vettem, hogy megjelent a Logoszon egy kiragadott rész abból, amiről Szilárddal privátban beszélgettünk. Egy észrevételem, véleményem volt csupán. Nem adtam engedélyt se a kiragadásra , sem a nyílvánosságra hozásra. Viola ezt teljesen magától, önszorgalomból végezte.

 Nem szeretem, ha kéretlenül utalgatnak arra, hogy vajon mennyit oldottam már fel a karmámból. De ha baráti a beszélgetés, akkor hangot adok nemtetszésemnek. Gondolom, szabad ilyenkor berzenkedni a cseszegetés ellen. Mivel a Merkúr a tízes házamban van, nekem olyan apai felelősségre vonásnak tűnik és bánt, hogy amikor lazán beszélgetünk, akkor most mi van? Hol vagyunk?  Hova kell nézni és figyelni? Belemegyek észrevétlenül saját negatív Merkuromba. (Majd idecsatolom az ide tartozó értelmezésket az analitikus horoszkópomból, hogy látni lehessen, mennyire  ide passzol. Most nincs kéznél, mert kikőltőztünk falura, nincs még házunk, és minden holmi dobozokban van).

Nem tudok eligazodni Violán. Miért olyan fontos számára, hogy hamis bűntudatot ébresszen? A nekem írt levelében minden második szava a rafinéria és az aljasság. Én még ilyen személlyel, nőben, nem találkoztam.

Én az elején járok még  az asztrológuskodásnak. Két -három éve kezdtek lenni nagyon gyéren rendeléseim.  Elképzelem azonban, hogy amíg mások nyugdíjra készülnek , addig én fel fogok tudni fejlődni sorsértelmező tanácsadónak.  Adok magamnak vagy tíz-tizenöt évet rá. Előre hálát érzek, ha erre gondolok. És minden rendelést nagy megtiszteltetésnek tartok. Tervbe van könyv írása is, amelyben szépen összefoglalom a sorsom vonalait.

 Volt egyszer egy nyelvtanárom, aki azt mondta: Nem az számít, hogy van papírom arról, hogy elvégeztem az angol nyelvtanfolyamot , hanem az, hogy amikor angolul kell beszélni, tudok-e? Helyt állok-e ? Mélységesen igaza volt.  Amikor a falunkban , este eltévedt idegen nyelvű emberek keresték az utat, és csak angolul tudtak, akkor képes voltam rajtuk segíteni, mert beszélek angolul. Ennyi az egész. Ez nem dícsőség vagy rang kérdése.

Lehet látni, mennyi papírral futkosó, érvényesülni akaró szakember van. Nem csak asztrológia területén. Bármerre. Társadalmi érvényesülés, karrier sose érdekelt, Mindig gyári munkás voltam. Most kerti munkás vagyok. Ha valakin segíteni tudok, az boldogság. Ha magamon tudok, az is.

 Nos, számomra az hitelesíti, hogy asztrológus vagyok, ha az embereknek adott fejtegetéstől, jobban lesznek, gyógyulni tudnak. Nincs sok rendelésem, sőt  nyolc hónapja egy sincs, egy év alatt egy –kettő van.  Rendben van, elfogadom. Úgyis rengeteg feladatom van, főleg most.Nem hírdetem/reklámozom magam, jelzem a facebookon, hogy asztrológusnak tartom magam.  Akkor végzem ezt a munkát, ha van rá igény. Ha nincs , nincs. Azt vallom, hogy miközben fejtegetéseket végzek, azonközben fejlődők asztrológussá. Senki se mestere egy szakmának attól, hogy tud elméletet . Csak amikor gyakorol. Miközben cselekszik, azonközben érti meg a cselekvése mély összefüggéseit. Természetesen , a kellő metafizikai szemléleti alapon.

Bocsánatot kérek tehát, nagy-nagy tisztelettel Violától, hiszen nekem semmi érdekem abban, hogy őt bántsam. Teljesen önzetlen szándékkal, tapasztalataim alapján próbáltam hozzászólni a Meda ügyhöz is. Nagyon rosszul esett, amikor láttam, hogy elmegy az egész jószándékom a fenébe és sajnáltam , hogy egyáltalán hozzászóltam.Mindez azonban nem jogosítja fel Violát arra, hogy azt a sok hazudozást rólam elkezdje terjeszteni.

Bocsánatot kérek Szilárdtól, ha sokat zaklattam az évek folyamán, felületesen, könnyelműen fogalmazva meg a bajaimat és emiatt félreértésekre adva okot.

Az elhatárolódásukat elfogadom, ha ők ezt így látják helyesnek. Megértem Violát. Elhatárolódnék én is attól a szutykos Lindától , ami le van festve. Hálistennek ilyen nincs, csak a víz-föld karmás Linda, akit ő megismert valamennyire (akit megemlít mellékesen), akire sose volt igazán kíváncsi,  és ehhez a valamennyihez most hozzákőltőtt egy rakás valótlan fantáziát.

Soha életemben nem találkoztam, nem volt dolgom Violához hasonló személlyel. Valamikor a kolozsvári kismamaklub cirkusza idején még egy táborba tartoztunk. Meghívtam őt, Violát a levelezőlistára, ahol nagyon hamar összeakadt a bajusza a feminista kismamákkal. Mindkettőnket kidobtak, nem értették a metafizikai szemléletet, az asztrológiát elvetették, csak bulvárszinten értékelték. Bevallom, eszembe nem jutott soha, hogy valamikor úgy jön nekem majd Viola, ahogy az akkori kismamáknak. Itt tévedtem , úgy látszik.

Nekem is teljes mértékben el kell határolódnom tőle, ha egy kalap alá vesz a feminista elveket valló és őt élvezetből bántalmazó nőszemélyekkel.

Kívánok az egész Kozma családnak további egészséges életet és fejlődést! Sajnálom, hogy tönkrement a létező barátság és nem jött létre az alakulóban levő!

(Időkőzben, a fórumon javítgatva volt az eredeti bejegyzés, viszont az én reakcióm a legelsőre van megírva).

U.I:  A Szilárd által felállított új képletet, amit az enyémnek vall, tudomásul vettem, azt most már harmadjára is átvizsgálom.