Amikor valaki a Mérleg karmája miatt is szenved ( mert egészen biztos, hogy több karmája van, ha ezt így írja le, ahogy alant látható), így fogalmaz a házasságról :
"„Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. Nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!”
Teljesen mindegy , hogy polgári, társadalmi vagy politikai szemszögből kit gyötör ez a fajta probléma. A benne és miatta levő szenvedés egyöntetűen arra sarkall, hogy ez a problémakör megoldódjon és helyreálljon a boldogság.
Ebben a ténylegesen fura elméletben nemcsak félrebeszélés , hanem ellentmondás is van. Ezért csak egy elmélet és ezért fura.
A Mi -ért dehogyis kell meghaljon az egyén. Ez így nem pontos. Az egyénben levő falcs képzet ( pl önbizalomficam) kell átadja a helyét a normális képzetnek ( tiszta öntudatnak), ami alapja lehet a MI nek őfelőle. A másik felől ugyanez. S akkor nem háborúznak, hanem eszmét cserélnek szívűk választottjával.
Egyszer azt mondja a "full" hoz két ember kell, utána azt mondja két önálló ember nem jó ehhez a Mi hez, mert háborúznak és győzni akarnak. Mintha attól , hogy valaki önállóan kapcsolatot létesít, attól fog neki háborúzni.
Az önálló ember azokat a hűlyeségeit kell levegye, amitől háborúzik. Egyedül magában, vagy a választottjával együtt élve.
A helyzet paradox : ha nem él házasságban, ki se jön belőle az önbizalomficam, mert nincs tétje. Ezért javítani se fog rajta, megmarad a szenvedésben és a szingliségben. Ha házasságban él, akkor kijön belőle minden ficam, ami már nem halasztható az egészsége és boldogsága érdekében. Fontos is kijönnie . "A kalapba minden belekerül, kivétel nincs.
Ha a házasságra fel van készülve, ismeri a karmáját, akkor van esélye, a házasságban kifejlődni a karmája szorításából. Ha nincs felkészülve, akkor ellenségnek tekinti a házastársát és ezért eszmecsere helyett mindig háború lesz.
Teljesen mindegy, hogy az egyén férfi , avagy nő.
Ugye ismerős?
- Mi a probléma?
-Semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése