Közösség- közös ég

 Mostanában éppen abban járok, hogy tisztává teszem magamban a közösség fogalmát. Szemlélem, hogy mképpen viselkedik a személy , mit vár el önmagától és a közösségtől.Közös ég alatt találtatik-e minden tagja a személynek? Tagjank vannak, szerveink vannak, melyek együntetűen alárendelődnek szellemi világosságunknak, lelki intelligenciánknak. Vagy fordítva? Tény, hogy az első közösség az, amelyben vagy egyet értünk az Önvalónkkal, vagy eltérünk. A közösség tagjai  közül , ha egy nem hajlandó értéknek számolni a rá is vonatkozó rendeltetés fontosságát, elkezd diszfunkcionálni, kihatva ezzel az összes többi tagra.

Szeretné az ember hinni, hogy mindig önmagán kívűl lehetnek a bajok forrásai. Most éppen a bilgécekre, faucsikra, kormánytagokra, egyebekre mutat. Pedig miért is lenne lehtetetlen az, hogy az említettek felfogását és viselkedését ne lehetne felfedezni sokkal alacsonyabb társadalmi fokon? A hűlyeség nem rang, s ha igen, akkor a rombolást tűntetik ki vele.Romboló mentalitásért még a szomszédba se kell menni, van bőven személyen belül. Milyen közösségbe vagyok az Önvalómmal? Ez nem rang, hanem együttműkődés kérdése, ahol a szabályt a létrehozó szabja, nem a létrehozott.

Szeretem azt , ami úgy van kifejezve, hogy : A szemlélő önmaga szemléletében időz. Ha jól és eleget időz, akkor tiszta tudattal és közösségben él. 

Az ember ahhoz, hogy nyugodtan éljen közösségben , szükséges fontolóra vennie folyamatosan azt, hogy az Önvalója szerint hogy néz ki a nyugodt és harmonikus közösségi élet. Ugyanis sokfélék lehetünk bár, ugyanannak a törvénynek köszönhetjük épségben maradásunk. Ennek a harmonikus és békés állapotnak a megtartásáért bizony kűzdenie kell minden közösségi tagnak.. Nem ellenségképpel, mert nem a másik emberrel- , az Önvalójával pedig éppen nem kell birokra szállnia. Hanem a sugallatokkal, az eltorzult információval, az eltévedt értelmezéssel szükséges szembesülnie és azért kardot rántania. Az ellenséggel leszámolni azt jelenti, hogy leszámolni az ellenségképpel. Az elképzeléssel, a fantáziálással, a ködösítéssel, a félrevezetéssel, az irigységgel, kevélységgel, stb szükséges leszámolni.

"Sokan vannak a meghívottak és kevesen a kiválasztottak. 

Kardot rántani igenis lehet, de ha a kevélység teszi magát úrnak és ránt kardot, és az Önvalóra emel kezet, kard által vész el. Ha a tisztánlátásért emel az ember kardot és elvágja a kevélység fonalát, akkor az Önvalóját tisztábban látja. Nincs semmiféle győzelem , hősi kitüntetés, jutalom. Előrébb lép az ilyen,és feljebb, jobban tájékozódik és jobban felismeri a rejtélyes lepleket, melyek gátolják a tiszta tudatosságban.

Názáreti Jézus - " Ne higgyjétek hogy békét hozni jöttem a Földre" - YouTube